Szemesi, SándorSzilágyi, Nóra2007-10-032007-10-0320072007-10-03http://hdl.handle.net/2437/2826Emberi élethez való jog… testi épség… méltósághoz való jog. Mindenki számára egyértelmű (alkotmányokban, nemzetközi dokumentumokban deklarált) alapjogok. De gondoljunk csak bele, hányféleképpen sérülhetnek, csorbulhatnak ezek. S mi van ha ez megtörténik? Kihez fordulhat a magánszemély? Hogyan érvényesítheti jogait? Kik azok, akik segítségére lehetnek ebben? Az ilyen területen dolgozó (jogvégzett) emberek felelőssége nagymértékű (mondhatnám fokozott, vagy akár korlátlan és teljes erkölcsi felelősség), hisz ők azok, akik a prevenció, vagy esetleg az érdeksérelem orvoslásában utólagosan segítséget nyújthatnak az áldozatoknak, akik sajnos gyakran saját jogaikkal sincsenek tisztában, nemhogy érdekérvényesítő képességeikkel. Ezért véleményem szerint az emberi jogok védelmével foglalkozók kötelezettsége azok minél teljesebb megvédése, orvoslása, a jog, azon belül is a nemzetközi jog, a diplomáciai vagy a konzuli védelem segítségével (s még számos olyan eszköz segítségével, amibe sajnos korlátaim révén egyelőre nem látok bele). Most pedig tekintsük át modern korunk egyik olyan problémáját, mely az emberi jogok érvényre jutásában nem éppen kedvező folyamat. Az emberkereskedelem emberi jogi vetületeit a nemzetközi egyezményeken, fórumokon, Európai Uniós szerepvállaláson keresztül, római jogi gyökereket szem előtt tartva, egészen a magyar szabályozásig szeretném bemutatni; minél teljesebb kitekintéssel annak hátterére, a jelenség minél szélesebb spektrumú körüljárásának követelményével.64384750 bytesapplication/pdfhuemberi jognemzetközi jogEmberrablásKidnappingEmberi jogokHuman rightsDEENK Témalista::Jogtudomány