Ficsor, KrisztinaKozák, Karolina2024-02-232024-02-232024-01-19https://hdl.handle.net/2437/366799Szakdolgozatomat a jogpozitivista és a természetjogi felfogás történeti áttekintésével kezdem, hiszen a dilemma megértéséhez először a két uralkodó jogelméleti irányzatot kell megérteni. A természetjogtan kapcsán kitérek a klasszikus természetjogi gondolkodásra, a modern természetjogira és annak megújítási kísérleteire és röviden a neoklasszikus természetjogtanra is. A jogpozitivizmus kapcsán kiemelem Jeremy Bentham-et és John Austint, Hans Kelsent, Herbert Hartot és Joseph Raz munkásságát. A két jogelméleti irányzat bemutatása után Radbruch munkásságában vizsgálom a jog és az erkölcs kapcsolatát, először Radbruch korai korszakában  ennek alapja Gustav Radbruch Jogfilozófiája  majd a náci diktatúra utáni munkásságában  a Törvényes jogtalanság és törvény feletti jog című és Öt perc jogfilozófia című munkái alapján  ezt követően radbruchi formulával és elemzésével folytatom. Végezetül a visszamenőleges igazságtételre térek ki Takács Péter Jog és Igazságosság mű munkája alapján, és ehhez kapcsolódóan mutatok be két esetet  az 1990-es években az NDK-ban híressé vált esetben történt felelősségre vonás problémáját, azaz a Mauerschützen-pereket és a 11/1992. (III.5.) Alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban a visszamenőleges igazságtétel kérdésére adott hazai jogi álláspontot.42hujogerkölcsGustav RadbruchJogtudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.