Borza, BeátaHegedűs , Lilla2025-06-112025-06-112025https://hdl.handle.net/2437/391336A szakdolgozat célja, hogy feltárja, milyen módszereket és eszközöket alkalmaznak a gyógypedagógusok a téri tájékozódás fejlesztésére a kerettantervi tananyagokra építve. A vizsgálat különös figyelmet fordít arra a kihívásra, hogy a jelenlegi nemzeti alaptantervben a természettudományos tantárgyak szerepe csökkent, mivel a környezetismeret tantárgy csak a 3. évfolyamtól került bevezetésre. Tekintettel arra, hogy a téri tájékozódás fejlesztése szorosan összefügg a természettudományos ismeretekkel. Különösen fontos megvizsgálni, hogy mennyire tartják a gyógypedagógusok ezen tantárgyi tartalmakat átgondoltnak, támogató jellegűnek és eredményesnek a téri tájékozódási képesség fejlesztésében. A dolgozat részeként összehasonlításra kerültek a 2012-es és 2020-as természettudományos kerettantervek alsó tagozatra vonatkozó részei, annak érdekében, hogy képet kapjunk a tartalmi változásokról, valamint azok hatásáról a téri tájékozódás fejlesztésére. Emellett a dolgozat arra is rávilágít, hogy az 1–2. évfolyamon tanító gyógypedagógusok milyen módon igyekeznek pótolni a környezetismereti ismeretek hiányát, és hogyan építik be azokat más tantárgyak keretébe annak érdekében, hogy biztosítsák a téri tájékozódás megfelelő fejlődését. Kiemelt figyelmet kap az is, hogy milyen konkrét eszközökkel segítik a tanulásban akadályozott gyermekek térbeli tájékozódásának fejlesztését.40hutéri tájékozódástermészettudományos tantárgyakgyógypedagógusEnyhe értelmi fogyatékos tanulók térbeli tájékozódási képességének fejlesztési lehetőségei a természettudományos tantárgyak kerettantervei tükrébenOpportunities for developing the spatial orientation of students with mild intellectual disabilities in the light of the framework curricula of natural science subjectsNeveléstudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.