Varga, Nelli EdinaNagy, Dorottya Andrea2026-04-202026-04-202024https://hdl.handle.net/2437/4063602022. augusztus 1. napján a magyar jogalkotó a Brüsszel IIb rendelet hatálybalépése következtében módosította a Ptk. 4:171. § (4) bekezdését, és kötelezővé tette a bíróságok számára az ítélőképessége birtokában lévő gyermek értesítését a nyilatkozattétel lehetőségéről. A dolgozat az ítélőképessége birtokában lévő gyermek bíróság általi értesítését, meghallgatását, véleményének értékelését elemzi magyarországi viszonylatban. A dolgozat célkitűzése annak vizsgálata, hogy miként tehető még hatékonyabbá az ítélőképessége birtokában lévő gyermek bíróság általi meghallgatása. A dolgozat elemzi a jelenleg hatályos jogi szabályozást és jogalkalmazói gyakorlatot, és a hiányosságok feltárásával igyekszik megoldást találni a folyamat tökéletesítésére. Az Európai Unióban kiemelt szerepet tölt be a gyermekbarát igazságszolgáltatás. Az európai jogalkotó által megfogalmazott kritériumok és törekvések teljesítése álláspontom szerint elengedhetetlen a cél megvalósítása érdekében. Éppen ezért a dolgozat a témát nemzetközi és európai kontextusban helyezi, ugyanakkor nem célja az Európai Unió szabályozásának részletes elemzése, kizárólag a téma szempontjából releváns nemzetközi és európai jogalkotási produktumok jelennek meg a dolgozatban. A dolgozat hangsúlyos részét a magyar szabályozás kritikai elemzése képezi, emellett azonban egyes európai országok szabályozási modelljei is felvillantásra kerülnek, kizárólag a de lege ferenda javaslatok alátámasztása érdekében szükséges mértékben. A magyar szabályozás értékelése során vizsgálom az ítélőképesség fogalmát a jogalkotás és jogalkalmazás szintjén, foglalkozok az értesítés módjával, a tájékoztató levél tartalmával, a gyermek véleménynyilvánításhoz való jogával illetve a gyermek legfőbb érdekével, amit az eljárás minden résztvevőjének szem előtt kell tartani. A gyermek meghallgatása egész életére kiható nyomot hagyhat életében, ezért nem mindegy, hogy milyen módon, milyen környezetben, milyen kérdések mentén kerül sor meghallgatására a bíróság vagy igazságügyi pszichológus szakértő által. Végül a dolgozat kitér a folyamat lezárását is jelentő gyermek véleményének értékelésére, az esetleges visszacsatolás lehetőségére. Megítélésem szerint azonban a jogalkalmazónak nem elégendő csupán a meghallgatás kötelezettségének eleget tennie, hanem szükséges a gyermek véleményének a szülői ráhatást, ellennevelést kiküszöbölő értékelése az adott ügy elbírálása során.50humeghallgatásítélőképességgyermek legfőbb érdeke„Hallgassatok meg engem is!” Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek bíróság általi meghallgatása“Listen to me as well!” The Court Hearing of a Child Capable of Forming His or Her Own JudgmentJogtudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.