2008-11-212008-11-219789636764203http://hdl.handle.net/2437/23480Izgalmas keveredést tartogat Vörös István kötete. Egymás mellé kerül Szindbád, Švejk, Mozart, K. és Gregor Samsa figurája.Az elbeszélések, novellaciklusok a parafrázis műfaját átlépő újra- és felülírások.„Kafka műveinek továbbírása, átírása, ha tetszik dekonstruálása (…) is tovább folytatódik, és fokozódik egészen az elviselhetetlenség határáig. Persze remélem, olvasói szemszögből ez az elviselhetetlenség egyáltalán nem tapasztalható, vagy inkább a nevetés, a fájdalmas szórakozás eszközévé válik. Én magam olyan mértékben bontottam át ebben a könyvben a magyar, a cseh, a kafkai (a német?) irodalmat, olyan mértékben engedtem be a világomba, hogy saját, jól felfújt írói énem szétrobbanni volt kénytelen, hogy tizenöt darabban újrakezdje.” (Részlet egy interjúból)http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibDEK00639904bibDEK00639904