Fazekas, FlóraGábor, Fruzsina2019-04-292019-04-292019-04-29http://hdl.handle.net/2437/266362Az alapvető emberi jogoknak van egy csoportja, amit rendkívül fontosnak tartok ez nem más, mint az élethez és az emberi méltósághoz való jog. Hogy miért vélekedek így? A válasz nagyon egyszerű: amennyiben nem illetne meg minket e két jogosultság relevanciáját vesztené a többi alapjogunk gyakorlása is. Ugyanis mi értelme lenne a véleménynyilvánítás szabadságának, a vallásszabadságnak vagy akár az egyesülési jognak, ha nem lenne jogunk az élethez? Az már egy másik kérdés, hogy más-más államokban a történelem folyamán és napjainkban hogyan vélekednek erről. Az élethez és emberi méltósághoz való jog legerőteljesebb korlátja a halálbüntetés, mert e két jog lényegi tartalmát semmisíti meg teljes egészében. A halálbüntetésről alkotott nézőpontot általában az adott korban és államban uralkodó ideológia határozta meg. Gondoljunk csak bele, hogy például a középkorban teljesen természetesnek számított az, hogy az emberektől büntetés gyanánt az életüket vették. Nem az volt a kérdés, hogy elvesznek-e egy emberéletet, hanem az, hogy milyen módon, a kivégzési módoknak se szeri se száma nem volt. Azt lehetne feltételezni, hogy ahogy haladunk egyre előre az időben az emberek sokkal felvilágosultabbak lesznek a halálbüntetés kérdésében, de ez sajnos tévedés. A történelem folyamán vissza-visszatérő megtorlási módszer volt, akár a „szemet-szemért, fogat fogért” elv érvényesülését volt hivatott beteljesíteni, vagy esetleg egy forradalom, háború utáni retorzió eszközéül szolgált.47huhalálbüntetésMagyarországonAmerikai Egyesült ÁllamokbanDEENK Témalista::Jogtudomány