2008-12-082008-12-089632028740http://hdl.handle.net/2437/48724Manapság, amikor a televízió jóvoltából naponta már több filmet is megnézhetünk a képernyőn, amikor a mozik csak úgy ontják ránk az egész estét betöltő műveket, talán észre sem vesszük, hogy mindeközben átalakul viszonyunk az irodalomhoz is. A filmszerű tömörség, a gyors vágások, a pergő párbeszédek szerkesztése, főleg a dinamikus ritmus követelménye megváltoztatta a mesélés technikáját. BIG "hagyta", hogy hasson rá a filmstílus. Mondanivalóját a forgatókönyvek modorában közli. Semmi "súlyfölösleg", egyetlen mondattal nincs több, mint ami feltétlenül szükséges a cselekmény továbbgördítéséhez. Nincs tájleírás, belső monológ és "lelkizés"...http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+944424944424