Nagy, AttilaLuczó, Ádám2025-04-142025-04-142024-10-21https://hdl.handle.net/2437/389128A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai és kockázatai hazánk mezőgazdaságára is jelentős hatással vannak és a tapasztalatok azt mutatják, hogy az évek múlásával egyre súlyosabb helyzetekkel fogunk találkozni. A meteorológiai statisztikák alapján megállapítható, hogy Magyarországon az éves átlagos hőmérsékleti értékek emelkedő tendenciát mutatnak, ezen belül a nyári hónapok átlagos hőmérséklete kiemelkedő mértékben növekszik. A lehulló csapadékok éves átlagos mennyisége ezzel szemben nem mutat csökkenő trendet, de annak területi és időbeli eloszlása hazánk egyes területein jelentős eltolódást mutat. Ezzel párhuzamosan kijelenthető, hogy ugyan az egy év alatt lehulló csapadék mennyiségében jelentős változás nem mutatható ki, egyre gyakrabban fordulnak elő – főleg a nyári hónapokban – nagy intenzitású csapadékok, amik jelentős része a meleg, száraz talajfelszínre hullva elpárolog és csak egy kis része éri el a gyökérzónát. A meleg, csapadékmentes, azaz aszályos időszakok egyre sűrűbben jelentkeznek, és évről évre tovább tartanak, az várható tehát, hogy ezzel párhuzamosan növekedni fognak a mezőgazdasági területeken jelentkező aszálykárok. A Körösök-völgye mezőgazdasági értelemben igen sajátságos, kettős helyzetben van: hazánk legértékesebb termőterületi közül sok ezen a környéken található, de az egykori folyószabályozási munkálatok hozadékaként a területek zöme belvízképződésre hajlamos, továbbá az I. világháború után átrajzolt országhatárok miatt az itteni folyók vízgyűjtő területének zöme manapság már a határokon túl található, ezáltal jelentős mértékben ki vagyunk téve a felvízi országok (Románia és Ukrajna) vízgazdálkodást érintő döntéseinek: évről évre egyre több víztározó létesül, így a hazánkba érkező vízmennyiségek is csökkenő tendenciát mutatnak. Ezek, illetve az egyéb hidrometeorológiai tényezők miatt egyre alacsonyabb vízállásokra kell számítani a hazai vízfolyásainkon. Mindezen kockázatok miatt a mezőgazdasági öntözés fontossága az idő múlásával egyre inkább felértékelődik, és manapság egyre szélesebb körben elterjedt az a nézet, hogy ha valaki megtérülő módon akar gazdálkodni, annak öntöznie kell. A növekvő öntözési vízigényeket azonban csak nagy lemaradással követi a hazánkban jelenleg meglévő öntözési rendszer működése (mind műszaki-technológiai, mind jogszabályi, mind finanszírozási és gazdasági értelemben, mind a kiépítettség arányát nézve). Magyarországon az egyik meghatározó fejlesztési irányvonal jelenleg is a vízvisszatartás lehetőségeinek felkutatása: az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben nőttek a különböző célú tározók száma (ezek jelentős része árvízcsúcs-csökkentő tározó, de sok belvíz- és öntözővíztározó is létesült), amik célja a lehulló vízmennyiségek tározása és a szükséges időben történő felhasználása (pl. csapadékos, belvizes időszakban az arra kijelölt helyen a tározóterület feltölthető vízzel, ami később, csapadékszegény időszakban öntözésre vagy ökológiai célokra felhasználható). Ennek megfelelően azt a célt tűztem ki magamnak, hogy a lakóhelyem környezetében olyan vízvisszatartásra alkalmas helyet találjak, ami alkalmas lehet öntözővíz időszakos tározására. Erre alkalmas területet találtam a lakóhelyemtől néhány km távolságban, Békés-Rosszerdő területén. A célterület egy belvízöblözet kisebb részegységének tekinthető, helyileg Békés város közigazgatási területén helyezkedik el, a Kettős-Körös folyós és az V. Vargahosszai-főcsatorna által közrefogott részen fekszik. Mivel a főcsatorna kettősüzemeltetésű csatornaként működik, így alkalmas lehet a tározó töltésére (a csatorna egyébként amellett, hogy belvizeket is szállít a Kettős-Körösbe, elvileg akár alkalmas lehet a Körösökön levonuló árhullámok egy részének mederben történő tározására is, így a tározó belvizekkel és árvízből származó vízzel is tölthetőnek tekinthető). A területet GPS berendezés segítségével felmértem, majd AutoCAD Civil 3D program segítségével 3D terepmodellt készítettem. Ezt követően a terepmodellen számításokat végeztem, meghatároztam a főbb magassági vonalvezetés és az ahhoz tartozó főbb mennyiségeket: - a maximális üzemi vízszinthez tartozó tározókapacitás: 1.774.277 m3; - a tározó bruttó területe (töltésekkel együtt): 730.155 m2; - a tározótér átlagos fenékszintje: 82,00 mBf; - a töltések teljes hossza: 3.361 m (ebből új töltés építése 2.914 m hosszan); - a letermelendő humusz becsült mennyisége: 146.031 m3; - a töltésépítés becsült mennyisége: 51.560 m3; - a töltő-ürítő csatorna földmunkája: 4.864 m3; - épül 1 db új töltő-ürítő műtárgy (csőáteresz tiltós előfejjel, elő- és utóburkolattal). Ezt követően HEC-RAS 6.6 programmal modellt készítettem a tározó feltöltéséről és megállapítottam, hogy a várható feltöltési idő az V. Vargahosszai-főcsatorna maximális öntözési üzemi vízszintjét figyelembe véve kb. 19 nap. Ezután tételes költségbecslést készítettem a várható kivitelezési munkákra, ahol figyelembe vettem minden nemű várható költséget (előkészítési munkák, tervezés, engedélyeztetés, építés stb.). Az általam készített költségbecslés alapján a várható építési költség mindösszesen nettó 2.662.320.885.- Ft.65huöntözővíztározásBékésbelvízfolyószabályozástározósíkvidékMezőgazdaságtudományMezőgazdaságtudomány::Víz- és környezetgazdálkodásMezőgazdaságtudomány::NövénytermesztésMezőgazdaságtudomány::AgrometeorológiaFöldtudományok::Természeti földrajzFöldtudományok::MeteorológiaHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.