Nagy, ValériaHorváth, Nóra2021-09-162021-09-162021http://hdl.handle.net/2437/321747Magyarországon évente közel 50 000 ember kerül kórházi felvételre stroke miatt., valamint a harmadik leggyakoribb halálok. A globális incidenciája 13,7 milló fő évente és második leggyakoribb halálok (az összhalálozás 11%-ért felel). Habár a stroke-kal kapcsolatban nem csak a mortalitás, hanem a stroke okozta maradandó károsodások terhe is jelentős, nem csak a beteg számára, hanem a közvetlen környezetének, valamint gazdaságilag is. Emellett nem mehetünk el, ugyan is az aktuális tendenciák szerint a stroke incidencia jelentősen nőni fog az elkövetkezendő években, részben a társadalmak elöregedése miatt, részben pedig a nyugati életmód elterjedésével járó rizikófaktorok előfordulásának megemelkedése. Elmondható, hogy az összes stroke eset 90%-a mögött 10 befolyásolható rizikófaktor áll: hypertónia, dohányzás, étrend, fizikai aktivitás, diabetes mellitus, alkohol fogyasztás, pszichoszociális stressz, depresszió, szívbetegségek, apolipoprotein B és A1 aránya. Ezek felismerésével és eliminálásával hatékony prevencióra van lehetőség, csökkentve a társadalomra és az egyénre nehezedő betegségterhét a cerebrovascularis betegségeknek. A magyarországi prevenció hatásossága elmarad a nyugat-európai országokéhoz képest, ami a stroke statisztikákban is meglátszik. A jól működő prevenciós stratégiákhoz szükség van a kormány, az alapellátás, valamint a szakorvosok együttműködésére, de ez még mindig csak az infrastruktúráját biztosítja a megelőzésnek. A populáció, és a betegek hajlandósága a változtatásra kiemelt jelentőségű, így a hatékony prevenciónak a szűréseken kívül elengedhetetlen része a betegoktatás. Külön problémát jelentenek az alacsony szocioökonómiai státuszú egyének, akik általánosan alacsonyabb iskolázottságuk miatt kevésbé tájékozottak, ugyan akkor számos rizikófaktor gyakoribb a körükben.44hustrokeprimer prevencióischaemiás strokevérzéses strokeprevenciórizikófaktorokstroke rizikófaktorokDEENK Témalista::Orvostudomány::Neurológia