Borbás, AnikóLovas, Miklós2026-04-132026-04-132026https://hdl.handle.net/2437/406147A kén-hidrogén a köztudatban záptojás-szagú, mérgező gázként van jelen, viszont számos biológiai funkcióval bír. A szervezetben endogén módon is keletkezik kis koncentrációban, és a nitrogén-monoxid és szén-monoxid mellett a harmadik gáz halmazállapotú jelzőmolekulaként (gazotranszmitterként) szerepel. Többek között kardioprotektív, gyulladáscsökkentő és antivirális hatásokkal is rendelkezik, így indokolt kén-hidrogén-elengedő vegyületek fejlesztése. Ebben a dolgozatban tiol aktiválású, ditioacetát típusú kén-hidrogén-elengedő nukleozidés aszkorbinsavszármazékok szintézisét mutatom be. A nukleozidszármazékok szintézisével célunk annak vizsgálata volt, hogy milyen hatással van a ditioacetát-csoport kén-hidrogén-elengedésének kinetikájára a nukleobázis, illetve potenciálisan antivirális hatású vegyületek előállítása, az aszkorbinsav módosításával pedig főleg az, hogy megállapítsuk, van-e szinergizmus a kén-hidrogén és az aszkorbinsav antioxidáns hatása között, és, hogy van-e kardioprotektív hatása a kén-hidrogén-donor aszkorbinsavnak iszkémia-reperfúzióban. A ditioacetát származékokat az öt kanonikus nukleozidból megfelelő védőcsoportok használatával tozil-, az aszkorbinsav esetében brómszármazékán keresztül állítottuk elő. A karakterizált vegyületek kén-hidrogén-elengedő képességét H2S-érzékeny szenzorral igazoltuk, az aszkorbinsavszármazék biológiai hatását pedig egy ex vivo szívmodellben vizsgáltuk, ahol megállapítottuk, hogy kardioprotektív hatása van iszkémia-reperfúzióban.33hunukleozidkén-hidrogénaszkorbinsavC-vitaminKémia::SzénhidrátkémiaHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.