Török, PéterKovacsics-Vári, Gergely2025-02-202025-02-202025https://hdl.handle.net/2437/387245Értekezésem célja a legeltetés homoki gyepközösségekre gyakorolt hatásának vizsgálata volt. Szarvasmarha vagy juh által legelt mintavételi helyeket jelöltünk ki nyírségi legelőkön, melyeket különböző legelésintenzitással legeltettek. A különböző legelésintenzitási szintek megalkotásához az állategység/hektár (ÁE/ha) értékeket, az itatóktól, karámoktól, pihenőhelyektől (tehát a gyakran látogatott helyektől) való távolságot és a hullatékmennyiséget vettük figyelembe. A kijelölt mintavételi helyeken, cönológiai felvételezéseket végeztünk, valamint talaj-magbank és biomassza mintákat gyűjtöttünk. Kimutattuk, hogy a vizsgált változók többségére a legelésintenzitás erősebben hat, mint a legelő állat típusa. Kivételt képez ez alól a teljes magbanksűrűség, melynek kapcsán megállapíthattuk, hogy a szarvasmarha által legelt mintavételi helyeinken nagyobb volt a magbanksűrűség, mint a juh által legelteken. Megállapítottuk, hogy ha a legelésintenzitás nagy, akkor nő a növényfajok átlagos virágzási ideje, átlagos magasságuk kisebb, valamint nagyobb arányban tapasztalható rozettáltság (tőlevélrózsa képzés). Juh által legelt gyepekben nő a fajszám nagyobb legelésintenzitás mellett, a megnövekedett fajszámhoz azonban gyomosító fajok járulnak hozzá. Kisléptékben (20 × 20 cm) a vizsgált gyepek heterogenitása nem tükrözi a legelésintenzitási szintek sajátosságait a fajszám, illetve az élő biomassza tekintetében. Egyes vizsgált változók, mint pl. a teljes magbanksűrűség, érzékenyebben reagálnak a gyakran látogatott helyektől való távolságra, mint az ÁE/ha értékekre. Eredményeink segítik a legeltetés tervezését a természetvédelmi célú legelőgazdálkodás során.The aim of my doctoral thesis was to study the effect of grazing on sand grasslands. We selected sites grazed by cattle or sheep in pastures of the Nyírség region. These selected sites were grazed with different intensity levels. To create grazing intensity levels, livestock unit/ hectare (LU/ha), proximity to watering points, paddocks, and resting points (that is, frequently visited places), as well as the number of droppings were considered. In the selected sites, we recorded the percentage cover of plants, and sampled soil seed bank and biomass. We found that grazing intensity is a stronger driver than livestock type for most of the selected variables. The only exception was total seedbank density on which we found that cattle grazing increased total seed density more than sheep grazing. It was found that flowering period is longer, average height of plant species is shorter, and rosette formation likeliness is higher when grazing intensity is higher. In sites grazed by sheep, species richness is higher although species richness is increased by weedy species. We found that small-scale heterogeneity (20 × 20 cm) of the selected sites does not reflect the characteristics of grazing intensity levels in terms of species richness and green biomass. Some of the selected variables, e.g., total seedbank density, have a more sensitive response to the proximity of frequently visited places than LU/ha. Our findings provide good suggestions for planning conservational grazing.88 oldalhulegeltetés, homoki gyepközösségek, magbank, biomassza, növényi jellegek, funkcionális csoportokPhD, doktori értekezésTermészettudományok