Hegedüs, Katalin2020-09-112020-09-112014-01-01Studia Litteraria, Évf. 53 szám 1-2 (2014): Színház és dramaturgia , 101–109.0562-2867https://hdl.handle.net/2437/295854Hegedüs Katalin a kisvárdai színházfesztivál egyik előadását, a Bocsárdi László által rendezett, s a sepsiszentgyörgyi társulat által színre vitt Bánk bán előadását elemezve színház és identitás összetett kapcsolatára, nemzeti kánon és klasszikus szöveg határaira és újraértelmezhetőségére kérdez rá. A tanulmány vállalt feladata kifejezetten bátor, hiszen arra kíván rámutatni, hogy a rendezés miként célozza meg a Trianon után létrejövő nemzeti kisebbségek identitásának elbeszélhetőségét, kulturális és nyelvi alaphelyzetét, ami ebben az elemzésben is világossá teszi a színház teljesítőképességét az aktuális társadalmi jelenségek vonatkozásában.Hegedüs Katalin a kisvárdai színházfesztivál egyik előadását, a Bocsárdi László által rendezett, s a sepsiszentgyörgyi társulat által színre vitt Bánk bán előadását elemezve színház és identitás összetett kapcsolatára, nemzeti kánon és klasszikus szöveg határaira és újraértelmezhetőségére kérdez rá. A tanulmány vállalt feladata kifejezetten bátor, hiszen arra kíván rámutatni, hogy a rendezés miként célozza meg a Trianon után létrejövő nemzeti kisebbségek identitásának elbeszélhetőségét, kulturális és nyelvi alaphelyzetét, ami ebben az elemzésben is világossá teszi a színház teljesítőképességét az aktuális társadalmi jelenségek vonatkozásában.application/pdf„Merre van a magyar hazám?”folyóiratcikkOpen AccessStudia Litterariahttps://doi.org/10.37415/studia/2014/53/4031Studia Litteraria1-253Stud.litt.2063-1049