2008-12-102008-12-109632066693http://hdl.handle.net/2437/52720"A születéstől a halálig a legtöbb ember élete egy folyó hol nyugodt, hol viharos áramlásához hasonlít. Még az olyan monumentális regények is, mint a Háború és béke, ugyanazon a síkon mozognak. Könyvemben három részre osztottam az életemet. Nem volt nehéz dolgom, sorsom pontosan megszabta az egyes részek közti határokat. 1930-1956 a pályakezdés. 1956-1972 a vándorévek, a hontalan hétfők, a kegyeletlen keddek, a szertelen szerdák... 1972-2003 az újrakezdés, a második nekifutás. Záray Márta és Vámosi János mind a három korszakomat végigkísérték, így váltak a legfontosabb utitársakká. Ez az írás nem a magyar tánczene története, csak az én szerepemet kívántam összegezni benne."http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+10345141034514