Gyurcsik, ZsuzsannaEmese, Suba2021-11-222021-11-222021-11-12http://hdl.handle.net/2437/325320Lokomotív terhelési tényezők vizsgálata mérkőzésterhelés során felnőtt kézilabdázók körében (Analysis of locomotive load factor during match among adult handball players) Készítette: Suba Emese Réka Témavezető: Dr. Némethné Dr. Gyurcsik Zsuzsanna Védés helye és ideje: Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet, Debrecen, 2021. A kézilabda sportág dinamikájában és agilitásában rengeteget gyorsult, fejlődött. A mai kézilabda sportágban még szembetűnőbbek azok a különbségek, amely az egyes posztokon szereplő játékosok terhelési profilját jellemzik. A csapatok hatékony felkészítése és a sérülésmegelőzés szempontjából is differenciálni szükséges a periodizációs ciklusokban, az egyes posztokon szereplő játékosok esetében. Mivel élvonalbeli női kézilabda játékosok fizikális felkészítésével foglalkozom, indíttatást éreztem arra, hogy mélyebben elemezzem a mezőnyjátékosok által produkált lokomotív paramétereket, és ezáltal sokkal specifikusabban adjam a felkészülés és szezon közben az edzésingereket a gyorsaság és robbanékonyság fejlesztő tréningeken. Szakdolgozatomban a kézilabdában szereplő mezőnyjátékosok (szélső, átlövő-irányító, beálló) terhelésprofilja közötti különbséget vizsgálom, lokomotív változók szempontjából, mérkőzés alatt. Különböző cégek helyzetmeghatározó és nyomkövető rendszereket fejlesztettek ki, hogy versenyelőnyt kínáljanak a csapatok számára. Egyesek a taktikai elemzésre, mások a játékosok fizikai teljesítményének monitorozására összpontosítanak fejlesztéseik során. Tudományos munkám vizsgálataiban a Kinexon Local Positioning System (LPS) rendszert alkalmaztam, mivel ezt napi szinten használjuk az edzés- és mérkőzésadatok értelmezésére. A Kinexon nagyon felhasználóbarát felületű, jól kezelhető szoftver. 132 fajta változóról képes adatot szolgáltatni, és ezeket csapatszinten vagy egyénenként statisztikai elemzések alá vetni „riportok” formájában. A DVSC Kézilabda Kft. 26 felnőtt játékosa vett részt a mérésben. Az adatgyűjtés a 2020/2021 és 2021/2021-es NB1-es felnőtt női bajnokság 12 hazai mérkőzésén zajlott. A sportesemények helyszíne a Hódos Imre Sport és Rendezvénycsarnok volt. Kétféle változót vizsgáltam minden mezőnyjátékos esetében: a maximális sebességet és a maximális sebességzónában eltöltött időt. A leggyorsabb sebességzónában eltöltött időre vonatkozóan egyutas ANOVA vizsgálatot végeztem. A vizsgálat eredményei azt igazolták, hogy a mezőnyjátékosok legmagasabb sebességzónában eltöltött ideje posztonként eltérő. A második vizsgálat során pedig bebizonyosodott, hogy a három megadott csoport (beállók, szélsők, irányítók-átlövők) 95%-os megbízhatóság mellett eltérő várható értékkel rendelkezik a maximális m/s érték esetén. Harmadik vizsgálatom tárgya a szélsők és az irányítók-átlövők maximális sebessége volt. Ennek kivitelezéséhez a Welch-féle t-tesztet használtam. Megállapítottam, hogy a szélső pozícióban játszó játékosok maximális sebessége szignifikánsan nagyobb, mint az átlövő-irányító pozícióban játszó játékosoké. Ez megegyezik azzal a szakirodalmi állásponttal, miszerint a szélsők végzik a legtöbb magas intenzitású futást a játék során. A kapott eredmények alapján kijelenthetjük, hogy az edzésmunka során szükséges a játékosok posztonkénti differenciálása ahhoz, hogy megfelelőképpen értékeljük és maximalizáljuk teljesítményüket. A szélső játékosok esetében kiemelt fontosságú az ismétlődő sprintek magas intenzitású gyakorlása és az erre való fókuszálás a versenyszezon közben, amikor a csúcsteljesítmény elérése a cél. Irányító-átlövő poszton szereplő játékosoknál inkább nagyobb hangsúlyt kell fektetni az irányváltásokat követő és/vagy gyorsulásokkal és lassulásokkal kombinált magas intenzitású futásra versenyszezonban. A Kinexon azon sajátosságát kiaknázva, hogy a labdában lévő szenzorból érkező adatokat is feldolgozza, lehetőségünk van a technikai és taktikai elemek vizsgálatára is. Erre alapozva lehetne a továbbiakban méréseket végezni és tanulmányokat készíteni arra vonatkozóan, hogy a lokomotorikus paramétereket és a labda által mért adatokat együtt vizsgálnánk egy-egy poszton szereplő játékosnál. Például szélsők és irányító-átlövők esetében a labdavezetés közben mért maximális sebességet, irányító-átlövőknél pedig a labdabirtoklás és átlagsebesség korrelációját. Kulcsszavak: kézilabda, lokomotív terhelés, Kinexion, a maximális sebesség, a maximális sebességzónában eltöltött idő, egyutas ANOVA vizsgálat, Welch-féle t-teszt.28hukézilabdalokomotív terhelésKinexionegyutas ANOVA vizsgálatWelch-féle t-tesztLokomotív terhelési tényezők vizsgálata mérkőzésterhelés során felnőtt kézilabdázók körébenAnalysis of locomotive load factor during match among adult handball playersDEENK Témalista::Sporttudományok