Énekes, András ElődMolnár, Réka Abigél2023-04-112023-04-112023https://hdl.handle.net/2437/349036A nagy Gatsby című könyv adaptációi eléggé megosztják az embereket, főleg a 2013-as film, amelyben Leonardo Dicaprio bújik a reménytelenül szerelmes, újgazdag Jay Gatsby szerepébe. Ebben a dolgozatban, nem feltétlen az a célom, hogy megállapítsam, hogy ez a konkrét adaptáció mennyire jó, vagy rossz, hanem arra szeretnék fókuszálni, hogy a film milyen technikákkal éri el, hogy az alkotás egy álomnak tűnjön. A dolgozatot a mű történetének ismertetésével kezdem azok számára, akik esetleg nem találkoztak a filmmel vagy a könyvvel. Ezt követően egy interjút felhasználva szeretnék általánosságban az álmokról, álmodásról beszélni, bemutatni azok jellemzőit, hogy később ezeket összevethessem a film(ek)ben használt módszerekkel. Az ezt követő fejezet az említett filmes technikákról szól, majd azok ismertetéséről, hogy a későbbiekben a felhasznált fogalmak jelentésével tisztában legyünk. Folytatólagosan kezdünk bele a 2013-as film elemzésébe, felvezetve Baz Luhrmann rendező pályájának rövid kifejtésével, illetve egy (filmes technikák szempontjából) hasonló filmjébe való betekintéssel, amely szintén egy példa álomábrázolásra. A 2013-as mű tényleges elemzése ezután következik, ami a korábban felvázolt módszerek gyakoriságának sorrendjében történik. A filmes technikák mellett más, álomábrázolás szempontjából fontos jelenetekről is említést teszek. Ezek után következik a korábbi, 1974-es filmnek az elemzése. Itt már kevésbé olyan részletekbe menően, de a legfontosabb tényezők kifejtésével. A dolgozat utolsó fejezete pedig a két film összehasonlítását tartalmazza az eddigiek alapján.44huA nagy GatsbyálomábrázolásGatsbyálomDEENK Témalista::KultúratudományDEENK Témalista::TársadalomtudományokHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.