Megyeri-Pálffi, Zoltán2020-02-092020-02-0920162559-9941http://hdl.handle.net/2437/280626Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően a magyar bírósági szervezet jelentős reformon esett át, amelynek eredményeként egy olyan modern igazságszolgáltatási szervezet jött létre, amely számos fórumának Debrecen városa is helyet adott. Ez a bírósági szervezetrendszer megőrizte alapjait egészen a II. világháborút követő évekig. Az 1869. évi IV. törvénycikk elválasztotta egymástól a közigazgatási és bíráskodási tevékenységet, amelyet követően létre lehetett hozni az önálló bírásági rendszert. Az 1871-es bírósági törvények állították fel a kor két legfontosabb bíróságát, a Magyar Királyi Járásbíróságot, illetve a Magyar Királyi Törvényszéket, de ezeknek az intézményeknek az állam önálló, új törvénykezési épületet még nem tudott biztosítani. Legalábbis országszerte biztosan nem. A dualizmus első néhány évtizedében az elhelyezés tekintetében a debreceni helyzet változatlan maradt. Mind a Járásbíróság, mind a Törvényszék továbbra is a Bek-Dégenfeld palotában, a Városháza mellett működött és fogadta a jogkereső közönséget.hubírósági szervezetrendszer, járásbíróságA debreceni Királyi Járásbíróság épülete 1929–1944article10.30716/RSZ/2016/1/16Régiókutatás Szemle12016