Őrsi, BalázsPósa-Kovács, Lilla2020-05-172020-05-172020-04-26http://hdl.handle.net/2437/287646Diplomamunkámban arra voltam kíváncsi, hogy vajon létezik-e a munkahelyi környezetben olyan nemi diszkrimináció, ami a robotok ellen irányul. A dolgozatból kiderült, hogy azok, akik magas robotelfogadással rendelkedznek mindenképpen megszemélyesítenék, vagyis szeretnék, hogy neme legyen a kolléga-robotnak. Azonban azok, akik alacsony robotelfogadással rendelkeznek, inkább a semleges nemű robotokat preferálják, akikről tehát nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy nő vagy férfi. A vizsgálatom kimutatta azt is, hogy alapkérdésemre - mi szerint létezik-e nemi diszkrimináció a robotokkal szemben a munkahelyen - nemleges választ kaptam. Hiszen azok körében, akiknek a robotelfogadási indexe magas sem lehet egyértelműen megmondani, hogy a női vagy a férfi robotokat preferálják-e. Úgy vélem, hogy a vizsgálat - amiben kitérek a beosztottak, közép és felsővezetők preferenciájára is - érdekes útmutatásként szolgálhat azoknak a szervezeteknek, amelyek éppen a mesterséges intelligencia bevezetését, fejlesztését, bővítését tervezik a munkahelyeken.47hurobotoknemi diszkriminációszexizmusrobotelfogadásambivalens szexizmusattitűdDEENK Témalista::Pszichológia