Nagy, AntalSzücs, Alex2020-11-132020-11-132020-10-26http://hdl.handle.net/2437/298460A pattanóbogarak, különösen a kis, vagy más néven fűpattanók egyes gyakoribb fajainak lárvái (Elateridae: Agriotes spp.), azaz a drótférgek számos szántóföldi és kertészeti kultúra jelentős kártevői. Kártételük döntően befolyásolhatja a kukorica, a napraforgó, a burgonya, vagy akár a gyökérzöldségek termesztési sikerét is. A kártételi veszély feltárása és az előrejelzés a lárvák rejtett életmódja és viselkedése révén igen munkaigényes feladat. Az imágók előrejelzése azonban könnyen végezhető feromon csapdákkal, melyek jó adatokat szolgáltathatnak egy-egy terület pattanóbogár együttesének tömegességéről és segítik a nehézkesebb talajcsapdázás és talajmintavétel tervezését. Bár a kereskedelmi forgalomban kapható feromoncsapdák, minden faj esetén a leghatékonyabb csalétkeket tratalmazzák, az egyes fajok esetén azok hatékonysága eltérő lehet. Emiatt a különböző fajok mintázása során kapott eredmények kritika nélkül nem vonhatók össze, pedig ezek lárvái együttesen, faji hovatartozástól függetlenül okoznak kárt adott területen. Ahhoz, hogy a mintavételek eredményeit összevonva értékelhessük, ismernünk kell az egyes feromoncsapdák egymáshoz viszonyított hatékonyságát. A csapdák abszolút hatékonyságának és a fogott egyedszámok, illetve az adott területen valósan jelen lévő állomány viszonyának meghatározására 2017-ben és 2019-ben három gyakori faj, az Agriotes sputator (Linnaeus, 1758), az A. rufipalpis (Brullé, 1832) és az A. ustulatus (Schaller, 1783) esetén végeztünk kísérleteket jelölés-visszafogás módszerével. A csapdák abszolút hatékonyságának meghatározásával és a visszafogott egyedek, valamint az összes fogás arányának ismeretében javaslatokat tehettünk a csapdafogások értékelésének és a gyakorlati döntések meghozatalának segítésére.37hupattanóbogárferomoncsapda összehasonlításAgriotesDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány