Reszegi, KatalinFülöp, Boglárka2022-05-052022-05-052022-04-06http://hdl.handle.net/2437/332364Egyrészt a tulajdonnevek elraktározásának és előhívásának sajátosságait igyekszem megvilágítani — a közszavakkal összevetve — konkrét vizsgálatokra alapozva, amely alapján a tulajdonnevek jelentéséről is megfogalmazhatunk következtetéseket. Ilyen vizsgálatokat jellemzően egynyelvű angol anyanyelvű felnőtt beszélőkkel folytattak, ezek eredményei azonban nem feltétlenül általánosíthatók más nyelvekre, illetve az anyanyelv-elsajátítás folyamatában lévő gyerekekre sem. Ahhoz, hogy erről árnyaltabb képet alkothassunk, a vizsgálatomba magyar anyanyelvű gyerekeket vontam be. Az is jól ismert másrészt a tulajdonnevek kapcsán, hogy e nyelvi elemek a nyelvek egy részében másként viselkednek bizonyos toldalékok előtt, mint az alapjukként szolgáló közszavak, például aranyat — Aranyt, sólymot — Sólyomot, (valakinek a) faluja — Szentlászlófalva stb. Míg ugyanis a köznevek, közszavak esetében jó néhány különböző tőtípust írhatunk le, addig a tulajdonnevek használatakor igyekszünk megőrizni az eredeti névformát. Dolgozatomban azt is igyekszem feltárni, hogy ez a fajta különbségtétel mikor jelenik meg az egyéni nyelvfejlődés folyamán a magyar nyelvű gyerekek körében. A választott téma sajátosan interdiszciplináris kérdés, hiszen a nevek használata a névkutatás, illetve a leíró nyelvészet körébe tartozik, míg a nyelvfejlődés a pszicholingvisztika egyik központi területe. Magam — amint azt a dolgozat alcíme is jelzi — elsősorban a pszicholingvisztika eszköztárával közelítek a kérdéshez. A vizsgálat újdonsága pedig éppen a fejlődési aspektus, hiszen a pszicholingvisztikán belül eddig csupán a felnőttek körében tanulmányozták a két szócsoport eltérő használatát. Reményeim szerint ugyanakkor az eredményeim az egyre interdiszciplinárisabb névkutatás szempontjából is jól hasznosíthatók lesznek. A dolgozatnak a konkrét vizsgálatok mellett magának a módszertannak a kidolgozása is lényeges hozadéka. Egyrészt magyar nyelvre, a magyar nyelv sajátosságainak megfelelően kellett kidolgozni/átdolgozni a korábbi vizsgálatok módszereit, vizsgálati anyagát, másrészt a gyerekek számára megfelelő feladatsort kellett összeállítanom. A dolgozatban éppen ezért az alkalmazott módszertan is részletes bemutatást kap. S azért is, hogy az esetleges további vizsgálatokhoz alapul szolgáljon. A dolgozat két nagy egységből áll. Elsőként a tulajdonnevek mentális lexikonba épülésének, illetve az ehhez való hozzáférésnek bizonyos aspektusait vizsgálom, a köznevekkel összevetve. Majd a második egységben annak a kérdésnek a megválaszolásához igyekszem közelebb jutni, hogy a nevek köznevektől eltérő toldalékolása időben hogyan alakul ismét csak a közszókhoz képest. Mindkét egység hasonló szerkezetű. Először a témához kapcsolódó — jórészt, különösen az első kérdéskör kapcsán, nemzetközi — szakirodalmat tekintem át, a szempontomból lényeges aspektusokra fókuszálva. Majd a saját vizsgálataimhoz kidolgozott módszertant ismertetem részletesen. Végül a résztvevők nyelvi teljesítményének elemzése, illetve a megmutatkozó tendenciák megfogalmazása következik. A dolgozatot egy rövid, a főbb eredményeket kiemelő összegzés zárja.40hupszicholingvisztikatulajdonnévköznévtoldalékolásálszavakDEENK Témalista::NyelvtudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.