Fazekas, FlóraBékési, Mária2025-09-082025-09-082025-08-26https://hdl.handle.net/2437/397380Dolgozatomban az életvégi döntések jogi, etikai és társadalmi aspektusait vizsgáltam, különös tekintettel az eutanázia kérdésére. A téma komplexitása nem csupán elméleti, hanem mélyen gyakorlati jelentőséggel is bír: a halálhoz való jog és az emberi méltóság fogalma korunk egyik legmeghatározóbb alapjogi dilemmája. A dolgozatban bemutatott két kiemelkedő magyar esettanulmány, Dunavölgyi Erzsébet küzdelme és Karsai Dániel ügye világosan mutatják, hogy a magyar jog jelenlegi formájában képtelen adekvát választ adni az önrendelkezés modern kihívásaira. Tóth Gábor Attila tanulmánya megrázó pontossággal tárja fel, hogyan ütközik az önkéntes eutanázia iránti egyéni igény az állam életvédelmi doktrínájával. A tanulmány egyértelműen amellett érvel, hogy az emberi méltóság nem a jog által korlátozható, hanem a jogrend célja és alapja kell legyen. Kollarics Flóra és Stánicz Péter elemzése a Karsai-ügyre koncentrálva azt mutatja meg, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság sem ismerte el a halálhoz való jog alapjogi védettségét, ám a döntés mégsem tekinthető lezárt végszónak. A tanulmány hangsúlyozza a diszkriminációs szempontokat és a palliatív ellátás korlátait, amelyek különösen sújtják azokat a betegeket, akik progresszív neurológiai betegségekben szenvednek. Az önrendelkezés gyakorlati megvalósítása ilyen esetekben sokszor illúzió, nem pedig valós lehetőség. Kállai értelmezése szerint az EJEB ítélet a status quo fennmaradását erősíti, mivel elsődlegesen a nemzeti szuverenitás és jogalkotói mozgástér védelmére helyezi a hangsúlyt az egyéni önrendelkezés nemzetközi szintű bővítésével szemben. Ugyanakkor a bíróság nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy a társadalmi attitűdök és a nemzetközi joggyakorlat változásával párhuzamosan jövőbeni ügyekben újraértelmezze a kérdést. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a magyar szabályozás változtatásának kulcsa továbbra is a jogalkotás kezében van, és bár jelenleg nincs nemzetközi jogi kényszer a módosításra, a méltó halál kérdése alapjogi relevanciája miatt a jövőben várhatóan egyre hangsúlyosabb társadalmi és jogi viták tárgyát képezi majd.50hueutanáziaéletvégi döntésönrendelkezésiemberi méltósághoz valóaz élethez való jogJogtudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.