2008-12-112008-12-119633686105http://hdl.handle.net/2437/54898"Azzal felállott, s valami rejtekhelyről egy szépen metszett nagy üveget vett elő, amely majdnem teli volt pirosló itallal. - Szirup-e? - kérdeztem. - Szirup a nagyanyád, de ez meggypálinka! - mondta kevélyen. - Akkor az erős! - Erős, de jó. - Hát akkor csak szopogatni szabad! Erre a bakter két poharat vett elő; az egyiket elém tette, s a másikat maga elé. Az enyémbe csak egy ujjnyit töltött, s a magáét teli. - Szopogatni, azt te fogod; ellenben én inni fogom! - jelentette ki; aztán koccintott velem, és bekapta az egészet. Én azonban csak megnyalintottam az enyémet, pedig jó volt. Erre ő ismét telitöltötte a maga poharát, koccintott, és így bíztatott: - Na, hajtsd fel te is!" (Tamási Áron)http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibFSZ947997bibFSZ947997