Csatár, PéterTóth, Máté2018-02-122018-02-122017http://hdl.handle.net/2437/248069Jelen dolgozat kiindulópontja, hogy a metonímia holisztikus kognitív nyelvészeti, tág értelmezése magában hordja azt a veszélyt, hogy a fogalom parttalanná válik. Ennek elkerülése érdekében egyrészről szűkebben definiálom a nyelvi metonímiát, miszerint a nyelvi metonímia egyszerre aktiválja a forrás- és a céltartalmat, valamint a kettő kapcsolatát, miközben nyelvileg csak a forrástartalom jelenik meg. Másrészről amellett érvelek, hogy a metonímiák jól osztályozhatóak a forrástartalom típusa szerint, így megkülönböztethetünk DOLOG-, TULAJDONSÁG-, ESEMÉNY-, PROPOZÍCIÓ- és illokúciós metonímiákat. Elméleti eredményeimet két kis léptékű, kvázi empirikus, előzetes esettanulmány egészíti ki. Az elsőben egy céltartomány-vezérelt nyelvközi összehasonlító elemzést végzek el, mely azt vizsgálja, hogy adott nyelvekben miként konceptualizálnak egy komplex ESEMÉNYT. A másodikban korpusznyelvészeti eljárások alkalmazásával amellett érvelek, hogy az illatingereket színekkel jellemző szinesztéziás kifejezések tekintélyes hányada valójában nem metafora, hanem TULAJDONSÁG-metonímia. Eredményeim nemcsak ahhoz járulhatnak hozzá, hogy a metonímia kategóriája ne váljon parttalanná, hanem egy lépéssel közelebb vihetnek a metonimikus jelenségek empirikus tanulmányozhatóságának javításához is. // The starting point of the present dissertation is that the broad holistic cognitive linguistic notion of metonymy runs the risk of becoming unlimited. To prevent this risk, I propose a narrower definition of linguistic metonymy, according to which linguistic metonymies co-activate the source and the target content, and the conceptual relation between them with the linguistic property that only the target content is expressed explicitly. Furthermore, I argue that metonymies can be classified according to their target content, thus we can distinguish between THING-, PROPERTY-, EVENT-, PROPOSITION- and illocutionary metonymies. My theoretical findings are supplemented by two small-scale, quasi-empirical pilot studies. In the first, I conduct a target-driven cross-linguistic analysis to examine how a range of languages conceptualizes a complex EVENT. In the second, I employ corpus linguistic procedures to argue that a substantial portion of color-smell synesthetic expressions are not metaphors but eventually PROPERTY-metonymies. My results may contribute not only to eliminating the risk that the category of metonymy will become unlimited but may also take us a step closer to enhancing the empirical study of metonymic phenomena.256enkognitív nyelvészetmetonímiametonímia definíciójametonímia osztályozásametaforaszinesztéziaaktív zónaaktiválásimplicitségreferenciacognitive linguisticsmetonymydefinition of metonymyclassification of metonymymetaphorsynesthesiaactive zoneactivationimplicitnessreferenceNyelvtudományokBölcsészettudományok