Balogh, Nóra2024-07-232024-07-232021-09-12Gyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 10 szám 1-2 (2012): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-10) , 5-121785-2498https://hdl.handle.net/2437/376816Bár a spontán szekunder szukcessziós folyamatok vizsgálata kiemelt téma az ökológiában, mégis kevés publikáció vizsgálja a módszer alkalmazhatóságát a gyeprekonstrukcióban. Jelen vizsgálatban, kiskunsági homoki parlagokon gyepek spontán vegetációfejlődését tér-idő-helyettesítéses módszerrel vizsgálva az alábbi kérdésekre kerestük a választ:         Hogyan változik a különböző funkcionális csoportok aránya a szukcesszió során?         Milyen célfajok települnek be sikeresen a parlagokra?         Megadható-e a spontán gyepregeneráció sebessége és értékelhető-e a sikeressége? A Kiskunságban összesen 12 homoki parlagot  vizsgáltunk. A parlagokat három korcsoportba soroltuk: 10 év alatti (fiatal) 10-20 éves (középkorú) 20-40 éves (idős) parlagok. Korcsoportonként négy parlag növényzetét mértük fel. Referenciának három nyílt és három zárt homokpuszta gyepet választottunk. A növényfajok százalékos borításbecslését öt darab 2×2 m nagyságú kvadrátban végeztük egy kora májusi és késő júniusi időpontban, 2012-ben. Kimutattuk, hogy a szukcesszió folyamán az évelő lágyszárúak borítása növekedett, míg a rövidéletű fajok borítása csökkent. Az invazív fajok borítása szignifikánsan nagyobb volt a fiatal parlagokon, mint az idősebb korcsoportokban. A célfajok többsége már a fiatal és középkorú parlagokon is megtelepedett kisebb borításértékekkel, de szignifikánsan nagyobb borításuk az idősebb parlagokon volt. Megállapíthatjuk, hogy a kiskunsági homoki parlagok esetében viszonylag gyors és sikeres spontán gyepesedésre számíthatunk, a homoki gyepek fajkészlete már a szukcesszió első 10-20 évében regenerálódhat. Számos célfaj spontán betelepülése azonban még a rendelkezésre álló magforrások mellett is csak korlátozott. Ilyen esetben a célfajok megtelepedéséhez célzott propagulumbevitelre is szükség lehet. A spontán szukcesszió akkor lehet a legsikeresebb, amikor a célfajok már a szukcesszió első néhány évében megtelepednek a felhagyott szántókon. application/pdfgyeprekonstrukcióspontán szukcessziógyomAsclepias syriacagrassland restorationold-field successionweedAsclepias syriacatarget speciesfolyóiratcikkOpen Accesshttps://doi.org/10.55725/gygk/2012/10/1-2/9817Gyepgazdálkodási Közlemények1-210Gyepgazdálk. közl.