Szemán-Nagy, AnitaForró, Maja2025-06-172025-06-172025https://hdl.handle.net/2437/393031A műhelymunkám célja a nárcisztikus személyiségzavarhoz kapcsolódó megbélyegző attitűdök vizsgálata volt, különös tekintettel arra, hogy a laikus vagy a tudományos forrásból származó információ hogyan befolyásolja a stigmatizálást. A kutatás alapját az a feltételezés adta, hogy a torzított, laikus reprezentációk erősíthetik, míg a tudományos edukáció enyhítheti a megbélyegzést. A dolgozat elméleti részében áttekintettem a nárcisztikus személyiségzavar pszichodinamikai hátterét, valamint a mentális zavarokhoz kapcsolódó stigma különböző elméleteit, típusait és következményeit. A vizsgálat során laikus vagy tudományos forrásból származó leírásokat kellett elolvasnia a résztvevőknek, majd megbélyegzést mérő skálákat töltöttek ki. Az eredmények nem mutattak szignifikáns különbséget az eltérő forrású leírások hatásai között, ami részben az edukációs anyagok rövidségéből is fakadhatott. Ugyanakkor a személyes tapasztalatok hatása meglepő eredményt hozott, nagyobb hajlamot mutattak megbélyegzésre azok a személyek, akik egyéni, hozzátartozói vagy ismerősi szinten kapcsolatban álltak nárcisztikus személyiségzavarban élővel. A vizsgálat a nárcisztikus személyiségzavar megbélyegzésének összetett jelenségét több szempontból is megközelíti, segíthet feltárni a stigma hátterében meghúzódó okokat és a csökkentésére való módszerek kidolgozásához járulhat hozzá.39hunárcisztikus személyiségzavarmegbélyegzésstigmamentális zavarokPszichológia::Klinikai pszichológiaHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.