Buzás, FerencUrbin, József2010-05-282010-05-282010-042010-05-28http://hdl.handle.net/2437/96851A fejlett társadalmak komoly mezőgazdasági problémákkal küzdenek. Az időszakos túltermelések illetve hiányok, az erősen ingadozó felvásárlási árak valamint a növekvő időjárási szélsőségek, talajromlás és a szigorodó jogszabályok megnehezítik a mezőgazdasági termelést. A magyar mezőgazdaság versenyképességének növelését a precíziós gazdálkodás nagy mértékben tudja segíteni. A talaj egyrészt a környezet része, másrészt a mezőgazdaság termelőeszköze. A környezet részeként, fogadja a földfelszínre érkező energia- és anyagáramlásokat, részben tárolja, részben átalakítja azokat, és mint termelőeszköz, termékenységével alapot ad a növénytermesztésnek és mindazoknak a tevékenységeknek, amelyek a nagyobb termések elérését célozzák (öntözés, trágyázás, talajművelés stb.). Ezeknek a beavatkozásoknak mindegyike a talaj tevőleges közreműködésével éri el hatását. Közben a talaj maga is változik, ezek a változások lehetnek időlegesek vagy tartósak, illetve kedvezőek, vagy kedvezőtlenek. Napjaink egyik legfontosabb célkitűzése a fenntartható gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A fenntarthatóság fogalmát többen definiálták. Mindegyik megfogalmazás közös vonása a talajok termékenységének megóvása. A fenntartható fejlődés a tápanyag-gazdálkodásban is megkívánja az ökológiai és az ökonómiai feltételekhez való alkalmazkodást, vagyis a termőhely adottságainak figyelembevételét, a termelési igények és a környezetvédelmi célok összehangolását, a környezet minimális terhelését, valamint a gazdaságosságot. A kutatós és a szakemberek ezért alkották meg a műtrágyázási szaktanácsadási rendszereket. Az általunk vizsgált terület amely az Északi - Középhegység lábánál helyezkedik el, egy körülbelül 2800 hektáros terület. A területről talajmintát vettünk 94 kisebb részből (0,7 ha – nál kisebb) illetve – nagyobb (239 ha – nál nagyobb) területből. Nyolc féle növényt termesztenek összesen: őszi árpa, őszi búza, kukorica, triticale, repce, napraforgó, lucerna és silókukorica. A termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény 64 § - a előírja, hogy a földhasználónak gondoskodnia kell a talaj humuszos termőrétegének megőrzéséről, szervesanyag-tartalmának fenntartásáról, továbbá a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyag igényét figyelembe vevő – műtrágyák használata esetén – vizsgálatra alapozott környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás folytatásáról. A talajminták vizsgálatát követően a vizsgált 77 tábla tápanyag-gazdálkodási szaktanácsait elkészítettük, továbbá minden vizsgált táblára vonatkozóan elkészítettük a táblaátlag alapján történő gazdálkodási tervet is. A „blokkos” elhelyezkedéshez újabb műtrágya-dózisokat számoltunk ki. Itt is 4 cellánál kisebb területek esetén táblaátlag alapján, a nagyobb területeknél differenciált szaktanácsokat készítettünk. Mindhárom esetben a foszfor és kálium hatóanyagokra készítettük el a precíziós számításainkat. Mivel a nitrogén műtrágyákat a szakirodalmak sem javasolják precíziós úton való kijuttatáshoz, illetve saját kísérleti tapasztalatok alapján sem, ezért ezeket táblaátlag alapján juttattuk ki. A vizsgált növények közül egyedül az őszi búza ágazatnál a termelés veszteséges volt. Itt a cél a veszteség minimalizálása volt. A többi három ágazatban (silókukorica és kukorica, repce és napraforgó) jövedelmünk keletkezett. Itt a cél a jövedelem maximalizálása volt az erőforrások (műtrágya, gépi költségek, növényvédő szerek) hatékonyabb kihasználásával Az általunk számolt amortizációs időszak 7 év. Az összes kezelési típusban kedvezőbb megtérülési időt kaptunk amely 3,6 év –től 6 év –ig terjed. Legrövidebb időtartam a tápanyag-visszapótlással és növényvédelmi tevékenységgel egybekötött precíziós-blokkos termelés amelyben 3,6 év. Az önjáró géprendszerre való beruházás a fedezeti pont értékelés alapján indokolt.49huprecíziósDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány