Bitskey, IstvánImre, MihályCsorba, DávidOláh, SzabolcsDebreczeni, AttilaImre, LászlóS. Varga, PálBényei, PéterÁcs, GáborBitskey, IstvánGörömbei, András2011-01-092011-01-092005963 472 927 41217-0380http://hdl.handle.net/2437/101424Mit jelent és mit jelöl a nemzeti irodalom fogalma? A magyar nyelven írott és áthagyományozásra érdemesnek tartott szépirodalmi szövegek összességét, melynek legalapvetőbb funkciója az egyéni identitás formálása, a hagyományközvetítés, s a nemzettudat képviselete, erősítése. Mégis, talán kevés olyan képlékeny, történetileg változó és ideológiákkal terhelt kategóriája van a magyar irodalomtörténet-írásnak, mint e fogalom, amelynek használatáról mindmáig nem alakult ki valódi közmegegyezés. Kötetünk debreceni irodalomtörténészi műhelyek kutatási eredményeiből ad válogatást. A tanulmányok egyrészt egy összeurópai kultúra kontextusába, vallási diskurzusok, történelmi események bonyolult összefüggésrendszerébe ágyazzák bele a nemzeti-közösségi identifikáció kérdéseit, másrészt fogalmi analízist adnak, hozzászólnak a nyelvújítás vitájához, elemzik a felvilágosodáskori magyar irodalom meghatározó beszédmódjait, Arany János irodalomszemléletét, betekintést nyújtanak a 19. századi irodalom és politika kapcsolatába, a 19. századi zsidó asszimiláció és a magyar irodalom alakulástörténetének összefüggéseibe.Előszó, 7-12. Bitskey István, A nemzetsors toposzai a 17. századi magyar irodalomban, 13-33. Bitskey István, Virtus és poézis, Az önszemlélet és nemzettudat toposzai Zrínyi műveiben, 34-65. Imre Mihály, A Balassi-kánon első változata, Az 1595-ös bártfai antológia, 66-122. Csorba Dávid, Az 1657-es év mint a nemzeti történelemszemlélet egyik irodalmi toposza, 123-154. Oláh Szabolcs, Líra, trópus, szubjektum és valóságképzet, A líra előtörténete a kora újkori lelki éneklés kultúratudományi távlatában, 155-196. Debreczeni Attila, Nemzet és identitás, 197-225. Imre László, A magyarság identitástudata a 19. században, A régi dicsőség ösztönző hatása a felvilágosodás és a reformkor magyar irodalmában, 226-235. S. Varga Pál, Mi a nemzeti irodalom? Mitől nemzeti az irodalom?, 236-259. Debreczeni Attila, Beszédmód és identitás a 18. század végének magyar irodalmi nyilvánosságában, 260-292. S. Varga Pál, „Mindenben ellenkezőképpen gondolkozunk", A hagyományközösségi paradigma elődeinek fellépése Kazinczyval szemben, 293-328. S. Varga Pál, A nemzeti irodalom hagyományközösségi paradigmájának elmélete és gyakorlata Arany Jánosnál, 329-409. Imre László, A nemzeti klasszicizmus koncepciója - egykor és ma, 410-419. Imre László, Deák Ferenc és a magyar irodalom, 420-434. Bényei Péter, „Elhagyva van, aki elhagyja magát", A nemzeti identitástudat kérdései a Zord időben, 435-484. Ács Gábor, Nemzetfelfogás és magyarságkép Kiss József költészetében, 485-516. Névmutató, 517-524.huirodalomtörténetnemzetfogalomidentitásBalassi BálintKemény ZsigomndreformkorklasszicizmusArany JánosDeák FerencZord időKiss JózsefBook527 p.