Tenk, AntalSurányi, BélaNemessályi, Zsolt2021-06-282021-06-282020-12-28Gerundium, Évf. 11 szám 3-4 (2020): MMXX vol. XI. nos.3-4 , 229-2432061-5132https://hdl.handle.net/2437/318653In the history of domestic vocational education in agriculture, the year 2018 has recorded itself onto the pages of history’s golden book with two significant anniversaries. Mosonmagyarovar celebrated the bicentenary of its birth and Debrecen celebrated its existence of a century and a half. These two higher education institutions were called to life by different reasons. While Ovar opened its gates to a private initiative, in Debrecen the local farmer society was the driving force with the binding precondition to which was connected tightly to have the mother tongue education accepted by the Viennese court. The time proved afterwards that the education in Hungarian language did not go to the detriment of expertise at none of the institutions. It must be acknowledged that in the field of vocational training, Magyarovar was the one which gave the first large faculty of teachers but soon Debrecen outgrew itself to the acropolis of vocational training too. The Ministry of Agriculture solved the incidental differences of standards by switching teachers. Owing to this, some professor-individualities had the chance to teach at both places. In our compilation – as a sample – we selected a few meaningful personalities with great authority who are claimed to have by both university faculties.A hazai mezőgazdasági szakoktatás történetében 2018 két jelentős évfordulóval írta be magát a történelem aranykönyvébe. Mosonmagyaróvár születésének bicentenáriumát, Debrecen pedig fennállásának másfél évszázadát ünnepelte. A két felsőoktatási intézményt más-más szempontok hívták életre. Amíg Óvár magánkezdeményezésre nyitotta meg kapuit, addig Debrecenben a helyi gazdatársadalom volt a hajtóerő, amihez szorosan kötődött az anyanyelvi oktatás elfogadtatása a bécsi udvarral. Az idő később igazolta, hogy a magyar nyelvű oktatás egyik intézménynél sem ment a szakismeret rovására. El kell ismerni, hogy Magyaróvár adta a szakképzés terén az első nagy tanári kart, de Debrecen is hamarosan kinőtte magát a szakképzés fellegvárává. A Földművelésügyi Minisztérium tanárcserékkel oldotta meg az esetleges színvonalbeli eltéréseket. Ennek is köszönhető, hogy egyes tanáregyéniségek mind a két helyen lehetőséget kaptak oktatásra. Összeállításunkban – ízelítőként – kiválogattunk néhány jelentős, nagyformátumú személyiséget, akiket mind a két egyetemi kar „magáénak” vall .application/pdfagricultural history vocational education university history Magyaróvár Debrecenagrártörténet szakoktatás egyetemtörténet Magyaróvár DebrecenKÖZÖS EMLÉKEK DEBRECEN ÉS MAGYARÓVÁR AGRÁRFELSŐOKTATÁSÁNAK NAGY TANÁREGYÉNISÉGEIRŐLfolyóiratcikkOpen AccessGerundiumhttps://doi.org/10.29116/gerundium/2020/3-4/12Gerundium3-4112061-7097