Bittner, BeátaVida, ViktóraKovács, SándorKovács, Tünde ZitaKasza, GyulaNagy, Adrián SzilárdSzakos, Dávid2026-01-152026-01-152024-12-31Táplálkozásmarketing, Évf. 11 szám 2 (2024): Táplálkozásmarketing , 59-752064-8839https://hdl.handle.net/2437/402880The scale, importance and consequences of food waste are a much-studied topic, as they contribute greatly to resource wastage and environmental damage. Research at the University of Debrecen aimed to explore the factors behind food waste, with a particular focus on the habits of university students. While the overall level of food waste is well documented worldwide, research on specific population groups, such as university students, has only recently received attention. University students represent a unique demographic group due to their particular life rhythm, limited financial means and more in-depth knowledge. In the framework of the research, a survey was conducted among the students of the University of Debrecen in the academic year 2023/2024 to find out their knowledge and habits related to food waste. The aim of the survey is to highlight opportunities to reduce waste and contribute to more sustainable consumption patterns. The survey was voluntary and consisted of 133 questions in several groups of questions. After data cleaning, the present study is based on the responses of 618 students. Data analysis was conducted using SPSS 29.0. Analysis of variance (ANOVA) and t-test were conducted and Chi-square test was used at 5% level of significance. K-means clustering algorithm was used to group respondents based on their estimated individual food waste in kilograms and their household or national average food waste. In addition to this, PCA (Principal Component Analysis) analysis was applied. There was a significant difference between genders, with women typically wasting less food than men, there was no difference in wastage between income groups, but there was for the principal components based on attitudes, with those of modest income typically being more financially conscious, while those of above average income were less characterized by planning and more characterized by environmentalism. There was also a significant difference by education level, with lower educated individuals being more receptive to discounts and higher educated individuals scoring higher on the environmental principal component. JEL Codes: D12, Q18, Q 53, Q56  Az élelmiszer-pazarlás mértéke, jelentősége és következményei sokat vizsgált téma, mivel nagyban hozzájárul az erőforrások pazarlásához és a környezeti károkhoz. A Debreceni Egyetem kutatása arra irányult, hogy feltárja az élelmiszer-pazarlás mögött húzódó tényezőket, különös tekintettel az egyetemi hallgatók szokásaira. Míg az élelmiszer-pazarlás általános mértéke világszerte jól dokumentált, az egyes népességcsoportokra, például az egyetemi hallgatókra vonatkozó kutatások csak a közelmúltban kaptak figyelmet. Az egyetemi hallgatók egyedülálló demográfiai csoportot képviselnek sajátos életritmusuk, korlátozott anyagi lehetőségeik és alaposabb ismereteik miatt. Az élelmiszerfogyasztási és pazarlási szokások közötti különbségeket célzottan kell tanulmányozni. A kutatás keretében 2023/2024-es tanévben a Debreceni Egyetem hallgatói körében készült felmérés az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos ismereteik és szokásaik megismerése céljából. A vizsgálat célja, hogy rávilágítson a pazarlás csökkentésének lehetőségeire, valamint hozzájáruljon a fenntarthatóbb fogyasztási minták kialakításához. A felmérés kérdőíves adatgyűjtésen alapult, kitöltése önkéntes volt, és 133 kérdést tartalmazott több kérdéscsoportban. Az adattisztítás után 618 hallgató válaszai alapján készült el jelen tanulmány a SPSS 29.0 program segítségével. Varianciaanalízist (ANOVA - Analysis of variance) és t-próbát végeztünk és Chi-négyzet próbát alkalmaztunk 5%-os szignifikanciaszint mellett. K-means klaszterezési algoritmussal a válaszadók csoportosítására került sor az általuk becsült, kilogrammban kifejezett egyéni, valamint a háztartásuk, vagy országos átlagos élelmiszer-hulladék alapján. E mellett PCA (Principal Component Analysis, főkomponens analízis) elemzést alkalmaztunk. A nemek között szignifkáns különbség volt, a nők jellemzően kevesebb élelmiszert pazaroltak, mint a férfiak, a jövedelmi csoportok között nem volt különbség a pazarlást illetően, azonban az attitűdök alapján kialakított főkomponensek esetében volt, a szerényebb jövedelmi helyzetűek jellemzően pénzügyileg tudatosabbak, míg az átlag feletti jövedelműekre kevésbé volt jellemző a tervezés, a környezetvédelem jellemzőbb volt rájuk. A végzettséget tekintve szintén szignifikáns különbség mutatkozott, az alacsonyabb végzettségűek fogékonyabbak a kedvezményekre, a magasabb végzettségűek pedig a környezetvédő főkomponensben értek el magasabb pontátlagot. JEL-kódok: D12, Q18, Q 53, Q56 application/pdffood wastefood consumption behaviorfood waste reductionélelmiszer-pazarlásélelmiszer fogyasztói szokásokélelmiszer hulladék csökkentésefolyóiratcikkOpen AccessDr. Bittner Beáta, Dr. Vida Viktória, Dr. Kovács Sándor, Dr. Kovács Tünde Zita, Dr. Kasza Gyula, Dr. Nagy Adrián Szilárd, Dr. Szakos Dávidhttps://doi.org/10.20494/TM/11/2/5Táplálkozásmarketing211TM2631-1380