Oláh, GáborHalmos, GáborOkos, Andrea2018-05-282018-05-282018http://hdl.handle.net/2437/252802Kutatómunkánk célja volt az LHRH receptorok, mint molekuláris targetek expressziójának vizsgálata OCM3 humán uvealis melanoma sejtvonalon RNS és fehérje szinten, valamint az AN-152 (doxorubicinnal konjugált citotoxikus LHRH analóg) tumornövekedésre gyakorolt hatásmechanizmusának vizsgálata.A hipofízis gonadotropin termelését szabályozó LHRH (luteinizáló hormon-releasing hormon) ugyanis alkalmas molekulárisan célzott terápia megvalósítására a daganatsejteken expresszálódó receptorain keresztül.Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy az OCM3 sejtvonalon mRNS szinten csupán a receptor I-es exonja expresszálódik, az immuncitokémia igazolta a receptor fehérje izoforma jelenlétét is. Az MTT assay alapján a doxorubicin alacsony (40 nM) koncentrációban 72 óra elteltével sem okoz detektálható változást a sejtek proliferációjában, viszont az AN-152 azonos koncentrációban szignifikánsan fokozta a sejtosztódást. A konfokális pásztázó mikroszkóppal végzett vizsgálatok megerősítették az AN-152 graduális felvételét a nem teljes hosszúságú receptor fehérjén keresztül is, valamint jól látható a doxorubicin és AN-152 felvétele közötti különbség.Mivel ezen daganattípusra jelenleg nincs hatékony szisztémás terápia, munkánk felveti az uvealis melanoma LHRH receptor izoformákon alapuló célzott terápiáját.30huLuteinizáló hormon-releasing hormon receptorLHRH-receptoruvealis melanomaAN-152doxorubicinLuteinizáló hormon-releasing hormon receptor splice variánsainak szerepe az uvealis melanoma célzott terápiájábanDEENK Témalista::Orvostudomány