Horváth M., TamásAgárdi, László Levente2008-04-162008-04-1620082008-04-16http://hdl.handle.net/2437/3881A dolgozat célja a magyarországi privatizáció vizsgálata a jogszerűség szempontjából, az állam vállalkozói és ingatlanvagyonával való gazdálkodás alapjainak vizsgálata. A privatizáció egy rendkívül ellentmondásos folyamat, amely mindig a politikai érdeklődés kereszttüzében volt, ezért a szakirodalmi források kutatásakor külön figyelmet fordítottam arra, hogy a dolgozatban csak objektív, szakmai véleményeket ütköztessek, és nem pártpolitikai érveket ismételjek. Megvizsgáltam a privatizációval kapcsolatos törvényi szabályozás, és intézményrendszer (Állami Vagyonügynökség, az Állami Vagyonkezelő Rt., az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., Állami Számvevőszék) fejlődését és szerepét, valamint ezek működését, és hiányosságait a gyakorlatban. A kutatás során az internetet is igénybe vettem, a közvélemény kutatások és cikkek gyűjtéséhez, olvasásához. A dolgozatot a fogalom meghatározásával kezdtem, mert a privatizáció a világ különböző fejlődésű országaiban mást, és mást jelent, de e jelentéstartalom a volt szocialista, rendszerváltó országokban bír a legtágabb jelentéssel. Nemzetközi példákon keresztül is bemutatom, hogy a köz - és magánvagyon alakulása, valamint a privatizáció technikák Európában is mennyire különbözőek. A kutatás során rengeteg szakirodalmat, és külföldi véleményt is elolvastam. Ám, ezek közül egyik sem tudja megadni a mindenki számára elfogadható, és egyben gazdaságilag, és jogilag is védhető megoldást. Történhet ez azért, mert hiába a külföldi példa, az ország társadalmi berendezkedését, a történelmi hátteret, mint tényezőt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az alapkérdés mindig az: Fontos-e a tulajdonos kiléte? A közgazdasági elméletek, és a hétköznapi tapasztalatok is azt mondják, hogy igen. Mégis, mivel a privatizáció állami tevékenység, ezért a privatizációs célokat inkább politikai hasznosság vezérli, mint a közérdek célja. Ez a cél ugyan lehet a politikusok beavatkozásának csökkentése, de ez is csak állami intézkedésekkel, politikai eszközökkel valósítható meg. Ezért aztán a kormányzati kudarc egyszerre a privatizáció mozgatórugója, és hatékony megvalósításának akadálya. Ezen körülményeket – valamint, a kormány által hivatalosan még le nem zárt privatizációt – figyelembe véve a téma még sokáig nem veszti el aktualitását. Ha a kormány egyszer hivatalosan is lezárja a privatizációt, akkor azt megelőzően kell döntést hoznia az állami tulajdonban maradó vagyontárgyak köréről, és azok további működésének feltételeiről, megteremtve a megfelelő jogi hátteret is. Ám ezen a ponton újra szembekerülnek a régi érvek: az állam éjjeliőr, vagy gondoskodó legyen-e? A privatizáció lezárásához elengedhetetlen lenne az eddig történt jogsértések objektív vizsgálata, és a megfelelő tanulságok levonása, hisz az a kérdés még mindig megválaszolatlan, hogy egy – az adósságcsökkentést is szempontként kitűző privatizáció végén miért nőtt mégis jelentősen az államadósság?53312598 bytes53643 bytesapplication/pdfapplication/pdfhuprivatizációvagyonkezelésDEENK Témalista::Jogtudomány