Katonáné dr. Kovács, JuditNagy, Brigitta2011-10-172011-10-1720112011-10-17http://hdl.handle.net/2437/114625A bevezetőben elhangzottak, miszerint sem Magyarországon, sem a környező országokban nincsen megfelelő állattartási kultúra. Márpedig az Európai Unióban nagy figyelmet fordítanak az állatvédelemre, természetvédelemre. Ezért, hogy hazánk példaértékű tagjává váljon - sok más dologban egyaránt – ezen a téren fejlődnünk kell. Minden alapja a tudás. Ezért fontosnak tartom az oktatást, tanítást, ismeretek fejlesztését, terjesztését. Dolgozatom megírása során, megállapítottam, hogy a vidékfejlesztés történhet közvetlen és közvetett módon egyaránt. Számos tanulmány kiemeli, a társadalmi tőke, a helyi értékek szerepének fontosságát, ezek védelmét, illetve bemutatja, hogy a társadalmi tőke milyen formában járul hozzá a fejlesztésekhez. Ezáltal a társadalom, helyi közösség fejlesztésének, formálásának közvetett hatása van a vidékfejlesztésre. A kutatásaim során, arra jutottam, hogy a legnagyobb közösségfejlesztő szerepe a civil/nonprofit szervezeteknek van. Hiszen ezen szervezetek a helyi társadalom, közösség igényei miatt jön létre, valamint ezek a szervezetek az ott élők önkéntes szerveződései. Hazánkban rengeteg civil/nonprofit szervezet van, de ennek csak töredéke foglalkozik állatvédelemmel, természetvédelemmel. A legnagyobb problémát a forráshiány jelenti. Erre a legmegfelelőbb koncepció, az állammal, települési és helyi önkormányzatokkal való együttműködés jelenthet megoldást. A forráshiány kiküszöbölésére másik megoldás, az uniós támogatások megpályázása. Mivel a Nemzeti Civil Alapprogram csak a szervezetek működésére nyújt támogatást, ezért a fejlesztéseket más forrásokból kell megoldani. Erre a civil szervezetek számára lehetőség a LEADER illetve a Regionális Operatív Program által nyújtott támogatások.58hucivil szervezetekvidékfejlesztésállatmenhelyközösségfejlesztésállatvédelemDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Vidékfejlesztésrestricted