2008-12-162008-12-169632173430http://hdl.handle.net/2437/67913Mint már címe is árulkodik róla, egy szó értelmezésével próbálkozik a szerző a könyvben. Ennek "szótári" jelentését ("hontalan") ugyan sokan ismerjük, de nem lehetünk tisztában azzal az egzisztenciális, sorsmeghatározó jelentésmezővel, amely a kisebbségi sorsban élő generációk életútjából érthető meg igazán. Simó Márton több szálon elindított cselekménysorai helyszínek, történelmi időpontok váltogatásával idéznek fel olyan élethelyzeteket, amelyek sokunk számára ismerősnek tűnhetnek - ha nem személyes megtapasztalásból, akkor elbeszélésekből, családi hagyomány, esetleg olvasmányok alapján. Ez a szó ősrégi vírusként bukkan fel újra és újra a történelem mélyéből, oly korszakokban is, amikor az aufklärizmus naiv optimizmusán felnőtt fiatalok rég kihaltnak tekintik, gyakran skizofrén tudatállapotba sodorva "többségi" és "kisebbségi" felet egyaránt. A regény fő témája ez a hatalmi manipulációk eredményezte tudathasadásos állapot. A "többségi" tanár "bomlasztó" tevékenységéért felveszi a titkos pénzjutalmat, de a feladatot nem végzi elég lelkiismeretesen; a "kisebbségi" diák egyszerre szerez piros pontokat az ateista körön és jutalom-szentképeket az öreg plébános bácsitól. Csupa idézőjelbe kívánkozó értékítélet, csupa idézőjelbe tett, a személyes és kollektív lelkiismeret malmában őrlődő emberi sors.http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibFSZ1077135bibFSZ1077135