Nagyidai, ZsuzsannaMolnár, Renáta2022-06-132022-06-132022-04-08http://hdl.handle.net/2437/334750Bevezetés: A stroke a második vezető halálok és a rokkantság legfőbb oka világszerte. A stroke egy nagyon súlyos betegség, ami a beteg számára nem csak fizikai, hanem mentális értelemben is hatalmas veszteséget jelenthet. A rehabilitáció összetett és sokrétű tulajdonsága lehetőséget nyújt ahhoz, hogy teamben gondolkodva, komplexen lássuk, kezeljük és segítsük a stroke-os betegek felépülését. Célkitűzés: Vizsgálatom célja az volt, hogy gyógytornászként a rehabilitáció komplexségét kihasználva betekintést nyerjek a pszichológus munkájába a stroke-os betegek kezelésében. Egyik fontos célom volt feltárni, hogy van-e kapcsolat a stroke-on átesett betegek fizikai státusza és a betegségről kialakított szubjektív kép között. Emellett kutattam azt is, hogy a testi fogyatékosság mértéke kapcsolatban állhat-e a pszichés tényezőkkel. Kérdésként merült fel benne, hogy a fizikális vizsgálatokon mért eredmények korrelációt mutatnak-e a pszichológiai felmérők eredményével. Módszerek: Vizsgálatomban a Debreceni Egyetem Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Klinikán, saját beválasztási kritérium által 15 stroke-on átesett pácienst vizsgáltam, a témavezetőm, Nagyidai Zsuzsanna klinikai szakpszichológus vezetésével. A pszichológiai felmérésre a Beck Depresszió Kérdőívet, a Betegségteher Indexet, a Rövid Betegségpercepció Kérdőívet, valamint a rehabilitációban még nem használt PRISM nonverbális tesztet, illetve a fizikai felmérésre, az önálló tevékenységet és funkciót mérő Barthel Indexet használtam. Eredmény: 1, A kutatásunkban részt vett stroke-os betegek Barthel Indexen felmért testi funkcióinak pontszámai nem mutattak szignifikáns kapcsolatot a betegség szubjektív súlyosságát mérő pszichológiai tesztek, úgymint Betegségteher Index, illetve annak alcsoportja és a PRISM nonverbális rajzteszten felmért Self-Betegség távolság és Betegség kör cm-ben mért átmérő nagyságának eredményeivel. 2, Vizsgálatunkban erős kapcsolatot találtunk magas szignifikancia szint mellett a betegségreprezentáció feltérképezésére szolgáló Rövid Betegségpercepció Kérdőív összesített pontszámai és az alábbi 3 dimenzió pontszámai: Időbeliség, Identitás, Érzelmi és Kognitív Reprezentáció, valamint a betegségreprezentáció feltérképezésére szolgáló PRISM nonverbális rajzteszt között. 3, Vizsgálatunkban nem találtunk kapcsolatot a betegség észlelt súlyossága és a depresszió mértéke között. Következtetés: Több részben nem nyert igazolást a hipotézisem, ellenben kutatásommal olyan területek megismerését és vizsgálatát feszegettem, amire a szakirodalom kevés bizonyítékokon alapuló vizsgálatot tud felmutatni stroke-on átesett páciensek körében. Továbbá a vizsgálat kivitelezését követően úgy gondolom, hogy a betegségpercepció vizsgálata fontos információt adhat számunkra, hiszen ennek segítségével, ha sikerül feltérképezni a beteg betegségéről alkotott véleményét, akkor sokkal tisztábban látjuk, hogy hol vannak azok a pontok, ahol be lehet avatkozni. A rehabilitációs szakembereknek szerepet kell vállalni a betegségreprezentáció felmérésében és értékelésében, hiszen, ha a beteg felismeri a saját betegségét és tisztán látja a helyzetét, képes a páciens motivációs hajlandóságát növelni, ezáltal segít egy optimális rehabilitációs cél kitűzésében, amely a team munkát segíti. Ebben a folyamatban nagy segítségnek tartom a könnyen és egyszerűen használható betegségreprezentáció feltérképezésére szolgáló PRISM nonverbális rajztesztet.63huPRISMPRISMDEENK Témalista::Orvostudomány