Nagy, Attila CsabaOrosz, Nikolett2025-10-202025-10-202025https://hdl.handle.net/2437/398016Az ellátási területről az egészségügyi intézményekbe behurcolt, úgynevezett területen szerzett infekciók (TSZI) kiemelt népegészségügyi jelentőségűek. Ezek a fertőzések a betegek körében megnövelhetik a kórházi tartózkodás időtartamát, valamint a kialakuló szövődmények miatt akár halálos kimenetelűek is lehetnek. A TSZI-k főbb típusai közé tartoznak az enterális és légúti fertőzések, valamint a multirezisztens kórokozók (MRK) okozta infekciók. A területen szerzett légúti fertőzéseken belül, a súlyos akut légúti infekciók (SARI) klinikai jelentősége a legnagyobb. A SARI-ban szenvedő betegek, elsősorban gyermekek, gyakran igényelnek intenzív osztályos ellátást, gépi lélegeztetést vagy oxigénterápiát. Emellett az ezen fertőzésben szenvedő gyermekeknél szövődmények fordulhatnak elő, melyek hosszabb kórházi tartózkodást eredményezhetnek. A TSZI-k és SARI-k epidemiológiájáról azonban rendkívül kevés tanulmány érhető el a szakirodalomban. Ezért kutatásunk elsődleges célja volt, hogy a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Nagyerdei Campuson (DE KK NC) TSZI-kkal és a SARI-kkal kezelt betegek jellemzőire vonatkozó adatokat gyűjtsünk és annak felhasználásával leíró statisztikai elemzést végezzünk. További célunk volt megvizsgálni a különböző patogének okozta TSZI-val és SARI-val diagnosztizált betegeknél a kórházi tartózkodás hosszát. Tanulmányunkban szintén célul tűztük ki azon tényezők azonosítását, amelyek befolyásolják a TSZI-ban és a SARI-ban szenvedő betegek kórházi kezelésének időtartamát. Vizsgálatunk során a DE KK NC-n ellátott, enterális patogének, influenza vírusok és MRK-k okozta területen szerzett fertőzésben szenvedő fekvőbetegek adatait gyűjtöttük 2020-ban. A koronavírus, az influenza és az RSV által okozott SARI-ban szenvedő gyermekek adatait 2021. 40. és 2022. 20. hét között gyűjtöttük. Az adatokat a DE KK NC-on használt információs rendszerekből nyertük ki, melyeket Microsoft Excel adatbázisban rögzítettük. Adatgyűjtést követően leíró statisztikai elemzést végeztünk, és minden betegség esetében meghatároztuk a medián ápolási napok számát, illetve a hozzájuk tartozó interkvartilis tartományt. Az elemzések során Khi-négyzet próbát, Fischer-egzakt tesztet, valamint Kruskal-Wallis tesztet alkalmaztunk. A kórházi tartózkodás időtartamát befolyásoló tényezőket logisztikus regressziós elemzéssel vizsgáltuk. A statisztikai elemzéseket SPSS programcsomag segítségével végeztük, az analízisek eredményét akkor tekintettük szignifikánsnak, ha p értéke kisebb volt, mint 0,05. A TSZI-ban szenvedő betegek jellemzőit vizsgálva kimutattuk, hogy a kórházi halálozást és az ápolás időtartamát figyelembe véve a multirezisztens baktériumok által okozott TSZI-k bizonyultak a legnagyobb klinikai jelentőségűnek, melyeknél az MRK-k okozta halálozás az idősebb korcsoportban volt a legmagasabb. A regressziós elemzésünk eredményei szerint a női nem és a gyermekgyógyászati osztályon történő kórházi kezelés szignifikánsan csökkentették, míg a Clostridioides difficile, a Multirezisztens Escherichia coli és a Multirezisztens Klebsiella fajok okozta fertőzés, valamint a tüdőgyógyászati és sebészeti osztályon történő kórházi kezelés szignifikánsan növelték a 6 napnál hosszabb kórházi tartózkodás esélyét. A SARI-ban szenvedő gyermekek klinikai jellemzőit összehasonlító kutatásunkban az RSV-nak volt a legnagyobb klinikai jelentősége. Az RSV fertőzöttek nagyobb hányada igényelt intenzív osztályos ellátást és szorult hosszabb kórházi kezelésre, mint a más vírusok okozta SARI-ban szenvedő gyermekek. A regressziós modell eredményei szerint az RSV fertőzés, a tüdőgyulladás, a gépi lélegeztetés vagy oxigénterápia, valamint a meglévő alapbetegségek szignifikánsan növelték a 4 napnál hosszabb kórházi tartózkodás esélyét. Eredményeink új információkkal szolgálnak a TSZI-k miatt ápolt betegek, valamint a SARI-ban szenvedő gyermekek jellemzőiről, amelyek segíthetnek e betegségek epidemiológiájának jobb megértésében. A korábbi vizsgálatokból származó bizonyítékokkal együtt eredményeink hozzájárulhatnak a kórházi antibiotikum „stewardship” és közösségi alapú programok fejlesztéséhez, amelyek nagy segítséget nyújthatnának a területen szerzett infekciók közegészségügyi terheinek csökkentéséhez. Kutatásunk támogathatja a kórházi szintű SARI-felügyeleti rendszerek fejlesztését. Eredményeink felhívják a figyelmet az 1 év alatti RSV fertőzött gyermekekre, akikre a gyermekorvosoknak járványos időszakban különös figyelmet kell fordítaniuk. Tanulmányunk bizonyítékot szolgáltathat az egészségügyi döntéshozók számára, hogy a SARI-járványok idején a megnövekedett ellátási teher miatt a kórházak számára további források biztosítása szükséges. További vizsgálatokra van azonban szükség annak meghatározására - különösen a multirezisztens baktériumok által okozott infekciók, valamint a SARI-ban szenvedő gyermekek esetében -, hogy megértsük, mely tényezők növelik a kórházi tartózkodás időtartamát és a betegek mortalitási kockázatát.Community-acquired infections (CAIs), which are introduced to healthcare facilities from the area they serve, are of great public health importance. These infections can result in prolonged hospital stays for patients and can be fatal due to complications. The main types of CAIs include enteric and respiratory tract infections and infections caused by multidrug-resistant (MDR) bacteria. Of the community-acquired respiratory tract infections, severe acute respiratory infections (SARIs) are of the greatest clinical importance. Patients with SARI, especially children, often require intensive care, mechanical ventilation or oxygen therapy. In addition, children with these infections may develop complications that may result in prolonged hospitalization. However, only a limited number of studies are available in the scientific literature on the epidemiology of CAIs and SARIs. Consequently, one of the aims of our research was to collect data on the characteristics of patients with CAIs and SARIs treated in a Hungarian university hospital and to perform descriptive statistical analysis. We also aimed to investigate the duration of hospitalization among patients diagnosed with CAI and SARI due to different pathogens. Another objective of our study was to identify factors that can influence the length of hospitalization in patients with CAI and SARI. Our study collected data on inpatients with CAIs caused by enteric pathogens, influenza viruses and MDR bacteria at the University of Debrecen Clinical Centre Nagyerdei Campus (UDCC NC) in 2020. In addition, data on children with SARI due to coronavirus, influenza and respiratory syncytial virus (RSV) were collected between the 40th week of 2021 to the 20th week of 2022. All data were obtained from information systems used at UDCC NC and recorded in a Microsoft Excel database. Subsequent to the collection of data, descriptive statistical analyses were performed, and the median number of days of care and the corresponding interquartile range were calculated for each disease. The analyses were performed using Chi-square test, Fischer exact test and Kruskal-Wallis test. Factors influencing the duration of hospital stay were identified using logistic regression analysis. Statistical analyses were performed using SPSS software package, and the results of the analyses were considered significant when p value was less than 0.05. By analysing the characteristics of patients with CAIs, it has been determined that CAIs caused by MDR bacteria are of the greatest clinical importance in terms of in-hospital mortality and the duration of care. Furthermore, CAI related deaths due to MDR bacteria were more common in the older age group. The results of our regression analysis have shown that female sex and hospitalization in a paediatric ward significantly decreased, whereas infections due to Clostridioides difficile, MDR Escherichia coli and MDR Klebsiella species, and hospitalization in a pulmonary and surgical ward significantly increased the odds of being hospitalized for more than 6 days. By analysing the clinical characteristics of children with SARI, we have shown that RSV had the greatest clinical relevance. A higher proportion of patients with RSV infection required intensive care and had longer hospitalization compared to children with SARI due to other viruses. The results of our regression model indicated that RSV infection, pneumonia, mechanical ventilation or oxygen therapy, and underlying medical conditions significantly increase the odds of a hospital stay longer than 4 days. Our findings provide new information on patients with CAI and children with SARI, contributing to the better understanding of the epidemiology of these infections. Together with the evidence from previous studies, our results can contribute to the development hospital antibiotic stewardship and community-based programs degreasing the public health burden of infections acquired in the community. Our research can support the development of hospital-level SARI surveillance systems. The findings described also draw attention to children below 1 year of age with RSV infection, who should be payed particular attention by paediatricians during epidemic seasons. This study can provide evidence for health policy makers to allocate additional resources to hospitals, so they can cope with the increased burden of care during SARI epidemics. However, further studies are needed to determine which factors increase the length of hospital stay and the risk of mortality for patients, particularly in the case of infections caused by MDR bacteria and in children with SARI.101huEnterális patogén; gasztroenteritisz; halálozás; influenza; kórházi tartózkodás időtartama; légúti infekciók; Magyarország; multirezisztens baktérium; RSV; SARI; SARS-CoV-2; területen szerzett infekciókEnteric pathogen; gastroenteritis; mortality; influenza; length of hospital stay; respiratory infections; Hungary; multidrug-resistant bacteria; RSV; SARI; SARS-CoV-2; community-acquired infectionsPhD, doktori értekezésEgészségtudományokOrvostudományok