Kozák, NorbertPető, Nóra2014-11-262014-11-262013http://hdl.handle.net/2437/201485Az alvás az életminőség egyik fontos összetevője, epilepsziás betegeknél pedig különösen figyelmet érdemel. Az epilepsziabetegséget komorbid kórállapotok széles skálája kísérheti, melyek károsan befolyásolhatják a betegek életminőségét. Ezek között említendő a depresszió, a szorongás és az alvászavarok. Régóta ismert az alvás és az epilepszia közötti kétirányú kapcsolat. Az alvászavarok hozzájárulhatnak a rohamok kialakulásához, illetve gyakoribbá válásához, megnehezítve az epilepszia kezelését. Ugyanakkor az epilepszia is megzavarhatja a normál alvást, súlyosbíthatja az alvászavarokat. A komplex összefüggések pontosabb megértése hozzájárulhat a hatékonyabb terápiás megközelítések kifejlesztéséhez és az epilepsziabetegek életminőségének javításához. Vizsgálatunk során a DEOEC Neurológiai Klinika epilepszia szakrendelésén megjelent betegek alvásminőségét mértük fel, továbbá áttekintsük az ezzel kapcsolatos irodalmat. Vizsgálatunkban az életminőséget szubjektív alvásminőség, napközbeni alváskésztetés, szorongás valamint depresszió tekintetében értékeltük. Betegpopulációnk alvásminőségét közel normálisnak találtuk, de látszottak bizonyos tendenciák. A fokális illetve a szimptómás betegek, illetve a bi- vagy politerápiában részesülő alanyok alvása rosszabbnak bizonyult. A rosszabb alváshoz hozzájárul, hogy ezek a betegek idősebbek, illetve a Beck szorongás és depresszió skálán rosszabb értéket érnek el. Vizsgálatunk korlátai a viszonylag kis esetszám, valamint az objektív mérések hiánya voltak. Bár az alvás és az epilepszia közti komplex interakciót megerősítik az eredmények, felvetődik az igény további vizsgálatokra nagyobb esetszámmal és poliszomnográf-adatokkal megerősítve.33huepilepsziaalvásDEENK Témalista::Orvostudomány::Neurológia