Karcagi-Kováts, AndreaSzendrey, OrsolyaRichter, Mónika2021-10-252021-10-252021-10-21http://hdl.handle.net/2437/323631Mi motiválja az embereket házasságkötésre? Hogyan változtatja meg a hozzáállásunkat az a családpolitika? Az értelem és az érzelem párosa vajon kiegészítik egymást vagy ellentmondásokba kergetnek minket döntési helyzeteinkben? Megvásárolható-e a házasság? Kutatásomban ehhez hasonló kérdésekre kerestem a választ: az emberek házassághoz és állami támogatásokhoz való hozzáállását, valamint az ezekhez kapcsolható pénzügyi és közgazdaságtani tudatosságát helyeztem a középpontba. A szakirodalmi ismertetést a legalapvetőbb közgazdaságtani fogalmak definiálásával kezdtem, majd a viselkedési közgazdaságtan házassági modelljeit mutattam be. Részletesen ismertettem a hazai családtámogatási eszközöket és a házasodási trendeket is. Dolgozatom célja, hogy a számadatok bemutatása mellett az emberek véleményét, döntési módszereit és viselkedésük okainak egy részét is megismerjem. Ennek feltérképezésére egy kérdőíves felmérés bizonyult megfelelő módszernek, amelyben 209 értékelhető válasz született. Kutatásom első szakaszában azzal foglalkoztam, mi ösztönzi az embereket egy párkapcsolat házassággá való átalakítására, valamint megfigyeltem, pontosan mit jelent számukra a házasság. Felrajzoltam a házasság alternatív költsége által meghatározott Maslow-féle szükséglet-piramist, amely ezáltal két szakaszra bomlott: olyan tényezőkre, amelyekről az emberek lemondanának a házasságukért cserébe, és olyanokra, amelyekről semmiképp sem. A következő megfigyelési szempont a házasok pénzügyi tudatosságára épült. Megfigyeltem, hogy a kérdőívet kitöltő házasok egyértelműen tudatosabb döntéseket hoznak az egyedülállóknál, legyen szó valamely támogatás felvételéről vagy valamiről való lemondásról. A kutatásban a közös bankszámlahasználat, pénzügyi tervezés és spórolás döntéshozatalra kifejtett hatását is elemeztem. Megvizsgáltam a kérdőív kitöltőinek hozzáállását az állami családi támogatásokhoz. A vélemények megoszlottak ezekkel kapcsolatban, mégis hasonlóképpen vélekedtek a felvétel szükségességéről. A támogatásokat néhány kritikus szempontnak is alávetettem: valóban több gyereket vállalnak-e miattuk a házaspárok, tényleg a célcsoportnak segítenek-e? Szerethetünk-e tehát racionálisan? Egyértelműen nem. Döntéseink során törekedhetünk a racionalitásra, átgondolhatjuk az alternatívákat, de nem választhatjuk mindig az optimálist, ha az érzelmeink mást indokolnak.62huházasságracionalitásösztönzőcsaládpolitikaalternatív költségtámogatásDEENK Témalista::Közgazdaságtudomány