2008-11-262008-11-269638686103http://hdl.handle.net/2437/34953A legtöbb ember nyugtalan. Az idő szorításában éli rohanó hétköznapjait, tanul, dolgozik, házat épít, hiteleket törleszt és gyermekeket nevel. A felvállalt terhek azonban idővel meghaladják erejét, s felmorzsolják fizikai és lelki tartalékait. Feladatai egymásra tornyosulnak, restanciája egyre nő, jóhiszeműen tett ígéreteit nem tudja teljesíteni, és állandósuló belső feszültségei egyre jobban kimerítik idegrendszerét. Ennek fő oka a helytelen életidő- és életerő-gazdálkodás. Józan önértékeléssel, az életidő és életerő helyes beosztásával megtehetjük a lelki nyugalom felé vezető első lépéseket. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani számos konkrét tanáccsal, a kérdés elméleti és gyakorlati oldalát egyaránt vizsgálva. Egyszóval a könyv rohanó világunk "stresszes" emberéről, azaz rólunk szól. Nemcsak menedzsereknek és igazgatóknak, hanem minden, időzavarral küzdő embernek íródott. Egyszóval a könyv rohanó világunk "stresszes" emberéről, azaz rólunk szól. Nemcsak menedzsereknek és igazgatóknak, hanem minden, időzavarral küzdő embernek íródott.9638686103http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibDEK00699711bibDEK00699711