Novák, Tibor JózsefMolnár, AttilaBók, Tünde2012-05-042012-05-042012-05-032012-05-04http://hdl.handle.net/2437/128358Világszerte a természetvédelmi oltalom alatt álló területek számos antropogén eredetű veszélyeztető tényező hatásának vannak kitéve, amely hatások következményei elsősorban a határvonalakon vizsgálhatóak. Ez azért különösen fontos, mert a védett területek határzónáiban és pufferterületein jelentkező hatások korai detektálása révén megelőzhető azok jelentősebb térnyerése a belső, érzékenyebb zónák felé. A védett területek határvonalait érintő antropogén hatások vizsgálatára a nagy kiterjedésű, egybefüggő nemzeti parkok különösen alkalmasak, amelyek egyik legreprezentatívabb európai képviselője a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP). A HNP határzónáját érintő antropogén eredetű zavarótényezők (özönnövények, bemosódás, tájképromboló elemek, szemét, fényszennyezés, beszántás) vizsgálatára 2011 áprilisa és októbere között végeztem heti gyakoriságú terepi bejárásokat a Nemzeti Park bejárható határvonalának 95 %-án, összesen 221 km-en. Minden szakaszon georeferálás után rögzítettem a földhasználati módot és a potenciális zavaró faktorokat. Eredményeim alapján a Nemzeti Park határvonalát negatívan érintő hatások közül a legjelentősebbek a földhasználati módok változása, az intenzívebb mezőgazdálkodási technológiák elterjedése a hagyományos gazdálkodási formák rovására és az özönnövények térhódítása.40huvédett területpufferzónasérülékenységDEENK Témalista::Földtudományok::Tájvédelmi földrajzno_restriction