2008-11-212008-11-219637051015http://hdl.handle.net/2437/25193Hétszer fényesebben... nem hivalkodásnak szántam ezt a címet, ha netalántán valakinek ezt sugallná. Valójában nem is találta ki senki ezt a címet, csak úgy jött, amikor jönnie kellett... és valamit üzent. Így hát jónak láttam hagyni, hadd üzenjen. A szkíta népek kultúrájáról, művészetéről sokáig nem tudott semmit a világ. Pedig hajdan szerte az eurázsiai pusztákon ebben szellemben élt, alkotott, érzett, gondolt népek sokasága. De aztán az öreg idő múlásával a szellem öröksége elhalványodott, feledésbe merültek a regék, mítoszok, mesék, s nem akadt, ki továbbvigye őket. Tárgyaikat, kincseiket, amelyekben az anyagba zárt szellemiség volt jelen, elnyelte a föld, a halottakkal együtt, s csak rablók martaléka volt hosszú időn keresztül. De a népmesékből tudjuk; mi történik a hőssel, akit darabokra szednek szét, s már-már megéli a megsemmisülést. Amikor eljön az idő, újra összeállnak a szétdarabolt részek s ő hétszerte szebb lesz, hétszerte erősebb - s hétszerte fényesebb. (Bozó Andrea) De a népmesékből tudjuk; mi történik a hőssel, akit darabokra szednek szét, s már-már megéli a megsemmisülést. Amikor eljön az idő, újra összeállnak a szétdarabolt részek s ő hétszerte szebb lesz, hétszerte erősebb - s hétszerte fényesebb. (Bozó Andrea)http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+MOKKAN0004358423MOKKAN0004358423