Nagy, Zita ÉvaSzabó, Anikó2013-10-092013-10-092013-03-292013-10-09http://hdl.handle.net/2437/173669Szakdolgozatomban a fogyatékkal élők, ezen tág csoporton belül is a mozgáskorlátozottak sportját helyeztem előtérbe. A mozgáskorlátozottak sportjának a kezdeteit is leírva jutottam el egészen a Paralimpiai játékokig, mely sportesemény a fogyatékkal élő sportolók legrangosabb versenye, melyet az Olimpiai Játékokhoz hasonlóan négyévente rendeznek meg. Összehasonlítom a paralimpiai sportágakat az olimpiai sportágakkal, hiszen vannak olyanok, melyek szabályai egyes esetekben hasonlítanak, azonban vannak olyan sportok, melyek kizárólag a Paralimpiai Játékokon jelennek meg. Ilyen, jellemzően fogyatékkal élőknek kialakított sportág például a csörgőlabda, illetve a boccia. Leírtam, hogy a sportnak milyen hatásai vannak a fogyatékkal élők életére, hiszen a sportolás a fogyatékkal élők önálló életvitelének részét képezi. A hipotézisem az volt, hogy a sport segíthet a fogyatékkal élő számára a társadalmi szegregáció elkerülésében. Négy interjút készítettem olyan különböző fogyatékkal élő személlyel, akik sportolnak. Az interjúkból kiderült, hogy mindannyian végeznek testmozgást nem fogyatékkal élőkkel. Az interjúk alapján sikerült alátámasztanom a hipotézisemet, hiszen mindannyian sportolnak akár „épekkel” is, és emellett közösségbe is gyakran járnak.55huSportoló fogyatékkal élő személyekönálló életvitelfogyatékkal élőMozgáskorlátozottak a tonaterembensport