Szilágyi, MártonDemeter, JúliaPintér, Márta ZsuzsannaDebreczeni, AttilaEgyed, EmeseNagy, ImreGerold, LászlóMolnár, KrisztinaRatzky, RitaHovánszki, MáriaCsörsz Rumen, IstvánBorbély, SzilárdOrbán, LászlóSzabó, ÁgnesCzifra, MariannNémeth, ZoltánPorkoláb, TiborJászberényi, JózsefHász-Fehér, KatalinLabádi, GergelyOnder, CsabaFórizs, GergelyVaderna, GáborBódi, KatalinMerényi, AnnamáriaKunkli, EnikőAjkay, AlinkaGönczy, MonikaZabán, MártaBerki, TímeaVárhelyi, IlonaBitskey, IstvánGörömbei, András2011-01-092011-01-092005963 472 899 51217-0380http://hdl.handle.net/2437/101423A kötet a klasszikus magyar irodalmi örökség feltárására és értelmezésére vállalkozó kutatási pályázat és egy abból kinövő - Csokonai Vitéz Mihály halálának 200. évfordulójáról is megemlékező - konferencia eredményeinek összefoglalását nyújtja. A tág értelemben vett 19. századi magyar irodalomtörténeti kutatóműhelyek közös célja a klasszikus magyar irodalom (irodalomtörténetünk 1770-es évekkel kezdődő és az 1900-as évek elejével záródó szakasza) szövegkánonjának bővítése és a róla kialakított kép korszerűsítése. A kötet írásai foglalkoznak többek között Csokonai, Kazinczy Ferenc, Bessenyei György Berzsenyi Dániel munkásságával; a 18. századi magyar levélregények nőábrázolási hagyományaival; Erdélyi János: Népdalok és mondák c. kéziratos gyűjteményével, de vizsgálják a korszak nyelvszemléleti sajátosságait, irodalomfelfogását vagy éppenséggel az 1807-es országgyűlés nyelvi vitáit.Előszó, 9-14. Szilágyi Márton, Csokonai és a debreceni Kollégium konfliktusai, 15-36. Demeter Júlia, Pintér Márta Zsuzsanna, Ismeretlen és autográf Csokonai-versek - új adatok a Csokonai-filológiához, 37-50. Debreczeni Attila, A Zöld Codex rejtélyei, Egy filológiai felfedezés továbbgondolása Csokonai „zsengéi"-re nézve, 51-78. Egyed Emese, A Gerson és kolozsvári kézirata, 79-98. Nagy Imre, „Az moldonabb a' ki a' moldont megesméri...", Az Özvegy Karnyóné 's két Szeleburdiak mint közjátékból „észre hozott" vígjáték, 99-113. Gerold László, A Csurgón írt „két vígjáték" drámai dikciójáról, 114-119. Molnár Krisztina, A Dorottya értelmezéséhez, 120-128. Ratzky Rita, „Bakkancsos ruhába öltözött pajzán Múzsa", Az antik hagyományok vizsgálata Csokonai fiatal kori erotikus verseiben, 129-135. Hovánszki Mária, A verbunkos helye és lehetséges értelmezései Csokonai poétikájában, 136-149. Csörsz Rumen István, „Zörgettek rózsám ablakán" - Csokonai a közköltészet kapujában, 150-170. Borbély Szilárd, Csokonai karaktere és az Árkádia-per, 171-202. Orbán László, Kazinczy önéletírásai: a Kazinczy-emlékkert, 203-210. Szabó Ágnes, A vaktérkép, Kazinczy Ferenc erdélyi utazása(i), 211-223. Czifra Mariann, Kazinczy ideális vallása, A valláskritikai szólamok háttere az 1810-es években, 224-240. Németh Zoltán, Kazinczy és Báróczi kapcsolatfelvétele a Pályám emlékezete és más források alapján, 241-255. Porkoláb Tibor, Literátori imázsformálás Kazinczy Ferenc és Virág Benedek levelezésében, 256-270. Jászberényi József, Nem oda Buda, avagy amikor a szöveg mást is beszél, mint amit mond, Bessenyei György: Buda tragédiája, 271-298. Hász-Fehér Katalin, A szerző és a szerkesztő Bessenyei, Az első magyar irodalmi antológia narratívái, 299-318. Labádi Gergely, A Bessenyei György Társasága és az 1770-es évek irodalma, 319-334. Onder Csaba, Horátz az ablakban, a kaskában Anakreón, Avagy a lét, az idő és a biztonságos szex Kemenesalján és Debrecenben, 335-349. Fórizs Gergely, Berzsenyi Dániel bírálati és elméleti művei 1818-20-ból, 350-369. Vaderna Gábor, Torlódások, Diskurzusok összjátéka Berzsenyi Dániel egyik levelében, 370-404. Bódi Katalin, Nőábrázolási hagyományok a 18. századi magyar levélregényekben, 405-418. Merényi Annamária, Hatások, műfaji és szerkesztési kérdések Ungvárnémeti Tóth László A' kripta az az ama Nagy Elizának örök-emlékezete a' háládatos Fiúi Szivben című prózai ciklusában, 419-433. Kunkli Enikő, Ami mellett az értelmező elbeszélő elbeszél, avagy egy Kemény Férj és nő című regényével kapcsolatos narratológiai felvetés, 434-452. Ajkay Alinka, „...int az idő, hogy emlékeznénk meg, hogy Magyarok vagyunk.", Az 1807-es országgyűlés nyelvi vitái és a követutasítások, 453-467. Gönczy Monika, Variációk egy témára: Erdélyi János: Népdalok és mondák I., Kelecsényi József kéziratos gyűjteménye a Debreceni Egyetem kézirattárában, 468-480. Zabán Márta, Nyelvszemlélet és irodalomkoncepció összefüggése Salamon Ferenc színibírálataiban, 481-500. Berki Tímea, „...a jelen és jövő hasznára visszatükröztetve", Millenniumi kiállítás és a látvány retorikája, 501-512. Várhelyi Ilona, Csokonai és a debreceni identitás, 513-526. Névmutató, 527-539.huirodalomtörténetfelvilágosodásCsokonai Vitéz MihályKazinczy FerencBessenyei GyörgyBerzsenyi DánielKemény ZsigmondErdélyi JánosZöld CodexGersonÖzvegy Karnyóné 's a két SzeleburdiakDorottyaverbunkosközköltészetÁrkádia-perPályám emlékezeteVirág BenedekBuda tragédiájaBessenyei György TársaságalevélregényUngvárnémeti Tóth LászlóA' kripta az az ama Nagy Elizának örök-emlékezete a' háládatos Fiúi SzivbenFérj és nőKelecsényi JózsefNépdalok és mondákSalamon FerencBook543 p.