Szenderák, JánosHarangi-Rákos, Mónik2021-07-202021-07-202018-12-31Tejgazdaság - Hungarian Dairy Journal, Évf. 75 szám 2 (2018): Tejgazdaság , 3-211219-3224https://hdl.handle.net/2437/320703The increasing household incomes change the volume and the structure of the human consumption. There is a strong correlation between the changes in diet and the rapid urbanisation. Moving to the urban area often coincedes with a higher level of lifestyle which in turn can decrease the share of the agriculture labor force. Nowadays, more than half of the population lives in urban areas, but this share can be 70% until 2050 (FAO, 2011). Milk and dairy products are major items in the changing consumption structure. The consumers with mostly starch based diets are likely to shift to higher added value products when their income per capita increases. Majority of these products are milk and dairy or meat products. On the supply side, weather shocks can abruptly change the production volume and as a supply shock, they may increase the food price volatility. In the recent years, the gap remained constant between the production and the consumption, thus food prices have decreased (FAO, 2017). Between 1960 and 2010, the population has increased by some 230%, while the meat consumption by 450% (from 65 million tons to 290 million tons) (OECD – FAO, 2017). While the meat production and export are expected to increase moderately, the EU milk production may expand by 1% and its share from the international agricultural trade will increase in the future. The EU’s dairy sector aims to achieve a more marketoriented framework, which affects the Hungarian stakeholders as well. The processing and retail segment can be characterised with high concentration and strong bargaining power in general. Dairy sector appears to be purely demand-driven. The level of the individual stakeholders’ cost price is not taken into account during the market’s price setting, which creates strong competition. In the next years, higher market competition and further concentration are expected. Market position will be determined by one’s competitiveness and the level of cooperation among the stakeholders.A növekvő egy háztartásra jutó jövedelmek a fogyasztás mennyiségének és szerkezetének változását idézik elő. Az étrendi változások szoros összefüggést mutatnak a gyorsan lezajló urbanizációval. A városba költözés gyakran az életszínvonal emelkedésével jár, amely egyúttal a mezőgazdasági munkaerő eltűnését is eredményezheti. Napjainkban a teljes lakosság több mint fele él városi környezetben, de 2050-re ez az arány a 70%-ot is elérheti (FAO, 2011). Az élelmiszerfogyasztás szerkezeti változásában a tejnek és tejtermékeknek kitüntetett szerepe van. A magasabb hozzáadott értékű termékek fogyasztása során elsődlegesen húsfélékre illetve tejre és tejtermékekre váltanak az addig főként növényi alapú étrendet fogyasztó egyének. Az élelmiszerek kínálati oldalát befolyásolják a váratlan időjárási sokkok, amelyek komoly terméskiesést okozhatnak rövidtávon, így kínálati sokként hozzájárulhatnak az élelmiszerárak volatilitásának növekedéséhez. Az utóbbi években a termelés és a fogyasztás közötti rés nem tágult, így csökkent az élelmiszerár és élelmiszerárindex egyaránt, de az élelmiszerárak ingadozása magasabb lett (FAO, 2017). 1960-2010 között a népesség 230%-kal emelkedett, míg a húsfogyasztás 450%-kal, 65 millió tonnáról 290 millió tonnára bővült (OECD – FAO, 2017). Miközben az EU hústermelése várhatóan nem fog nagyobb mértékben változni, és a húsexport is csak kiebb mértékben emelkedik, addig az EU évi tejtermelése folyamatosan, közel 1%-kal bővül és részesedése a nemzetközi kereskedelembe kerülő tejtermékekből nő a jövőben. A tanulmány célja egy általános tejpiaci helyzetkép felállítása volt. Az elmúlt évek áttekintéséből és a jelenlegi helyzetből kitűnik, hogy a tejágazat jól kivehető irányba haladt az elmúlt időszakban. Az ágazatot gyakorlatilag tisztán a fogyasztói kereslet vezérli, az egyéni szereplők önköltsége nem játszik szerepet a piac árazási mechanizmusában. Ezt tovább fokozza a feldolgozói és kereskedői szegmens magas koncentrációja és erős alkupozíciója. A magasabb piaci integráció lehetőséget biztosít az új típusú exportlehetőségekre, de egyúttal erősebb versenyt is kreál. A jövőben várható a piac további koncentrációja és a verseny erősödése, így az egyéni versenyképesség és az összefogás mértéke határozza majd meg a piaci pozíciókat.application/pdftejágazattej és tejtermékekdairy industrymilk and dairy productsfolyóiratcikkOpen AccessTejgazdaság - Hungarian Dairy Journalhttps://doi.org/10.34100/TEJGAZDASAGvol75iss2pp3-21Tejgazdaság - Hungarian Dairy Journal275TG2631-1399