Szeitz, János2020-11-26Magyar Gerontológia, Évf. 10 szám 35-36 (2018) , 26-42.https://hdl.handle.net/2437/295440Ahhoz, hogy az időskor jövőjéről képet alkothassunk, fel kell tárni az adott jelen időben és helyen az időskor előzményeit, amiben s ahogy az egyén, a csoport, a társadalmi réteg az időskort elérte, eléri, valamint a jelenben azokat a feltételezhető társadalmi, gazdasági átalakulásokat a jövőben, amelyekre a trendek mutatnak. Az időskorúak társadalmát heterogén társadalmi rétegek alkotják, amelyekben azonos, többnyire közel azonos, az időskori lét általánosítható egészségügyi, mentális, a családi közösségi kapcsolatokban, hasonló állapot változások történnek, folyamatok indulnak meg. Ugyanakkor az időskorúak összességét számos elválasztó létfeltételi, vagyoni, ideológiai, műveltségi állapot tagolja, amelyeket tovább bont a nemek eltérő társadalmi aktivitása, közösségekben való részvétele. Az utóbbi évtizedben számos kezdeményezés indult, illetve erősödött fel az azonosságok és különbségek feltárására, elemzésére, az időskorúak életminősége, társadalmi aktivitása fejlesztése, a káros folyamathatások perfektibilis kezelésére, azonban az átfogó, minden rétegre kitérő megoldások messze nem érik el a kívánatos szintet, nem biztosítják az időskorúak korunkban megkövetelhető létfeltételeit, társadalmi aktivitását.Ahhoz, hogy az időskor jövőjéről képet alkothassunk, fel kell tárni az adott jelen időben és helyen az időskor előzményeit, amiben s ahogy az egyén, a csoport, a társadalmi réteg az időskort elérte, eléri, valamint a jelenben azokat a feltételezhető társadalmi, gazdasági átalakulásokat a jövőben, amelyekre a trendek mutatnak. Az időskorúak társadalmát heterogén társadalmi rétegek alkotják, amelyekben azonos, többnyire közel azonos, az időskori lét általánosítható egészségügyi, mentális, a családi közösségi kapcsolatokban, hasonló állapot változások történnek, folyamatok indulnak meg. Ugyanakkor az időskorúak összességét számos elválasztó létfeltételi, vagyoni, ideológiai, műveltségi állapot tagolja, amelyeket tovább bont a nemek eltérő társadalmi aktivitása, közösségekben való részvétele. Az utóbbi évtizedben számos kezdeményezés indult, illetve erősödött fel az azonosságok és különbségek feltárására, elemzésére, az időskorúak életminősége, társadalmi aktivitása fejlesztése, a káros folyamathatások perfektibilis kezelésére, azonban az átfogó, minden rétegre kitérő megoldások messze nem érik el a kívánatos szintet, nem biztosítják az időskorúak korunkban megkövetelhető létfeltételeit, társadalmi aktivitását.quality of lifegenerationsdifferenceséletminőséggenerációkkülönbségekfolyóiratcikkOpen AccessMagyar Gerontológiahttps://doi.org/10.47225/MG/10/35-36./7596Magyar Gerontológia35-3610Gerontológia2062-3690