Szikora, VeronikaAndorkó, Imre2007-11-262007-11-2620072007-11-26http://hdl.handle.net/2437/3075A mai, modern értelemben vett piacgazdaságok egyik legfőbb jellemzője, hogy támogatják a mellérendelt és jogilag egyenrangú piaci szereplők közötti szabad és előre rögzített szabályok szerint zajló verseny létrejöttét. A szabad verseny eszménye pedig nem csak puszta öncél, a gyakran „kemény” állami beavatkozás legitimálására szolgáló frázis; hanem védendő érték. Mint azt számos közgazdaságtani, szociológiai kutatás, sőt a „fogyasztók” mindennapi empirikus tapasztalata is igazolja, a jól meghatározott és konzekvensen betarttatott normák szerint zajló, a fogyasztók kegyeiért vívott küzdelem révén érhető el a kereslet és kínálat által meghatározott, (bár természetesen ideáltipikus) legtökéletesebb piac, amely biztosítja a fogyasztói igények lehető legteljesebb kielégítését, ugyanakkor az élet- és versenyképes piaci szereplők fennmaradását. A fogyasztókért vívott harc, küzdelem szabályait, pontosabban a küzdelem során tiltott magatartásformák és eszközök rendszerét, így a harc tulajdonképpeni kereteit az állam versenyjogi szabályok lefektetésével rögzíti. A versenyszabályok rendszere alapvetően a piaci szereplőkre, illetve az államra mint piaci szereplőre és piacszabályozóra vonatkozó magatartásszabályok összessége, amelyet a szakirodalom terminológiája alapján két nagy csoportra lehet osztani: a tisztességtelen versenycselekmények (pl.: bojkottfelhívás, hírnévrontás, névbitorlás stb.) rögzítését, tilalmazását és szankcionálását tartalmazó rendelkezésekre, másrészt a versenykorlátozások meghatározását és tilalmazását kimondó normákra. A versenykorlátozások jogán belül ma már jól elhatárolható a kartelljog, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tiltó és a vállalkozások összefonódását szabályozó normarendszer . A versenyjog közvetlen célkitűzése tehát a tisztességes gazdasági verseny mint közérdek védelme; ám a tisztességes verseny oltalmazásán keresztül közvetett módon a tisztességes verseny potenciális nyerteseit, ugyanakkor a tisztességtelen verseny potenciális veszteseit, a fogyasztókat is védi. Ezt a megállapítást jól tükrözi, hogy a magyar jogalkotó a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (a továbbiakban Tpvt.) a kifejezetten fogyasztóvédelmi normákat külön fejezetben (III. fejezet: A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma) tárgyalja. A „versenyjog” és a „fogyasztóvédelmi jog” közötti, mesterségesen és jogtechnikai okból megvont határ tehát meglehetősen képlékeny, a két jogterület szorosan összefügg.54335121 bytesapplication/pdfhufogyasztóvédelemDEENK Témalista::Jogtudomány::Polgári jog