2008-11-182008-11-189639492965http://hdl.handle.net/2437/17461Ernest Hemingway az első világháborúban önkéntesként szolgált az olasz hadseregben. 1918-ban, 19 éves korában Fossalta di Piavénál súlyosan megsebesült a fején és a térdén az olaszok caporettói veresége és visszavonulása után. Ebből az élményből született egy évtizeddel később a világirodalom egyik legmaradandóbb háborús regénye, a Búcsú a fegyverektől.A mű hőse, Frederic Henry az olasz hadseregben szolgáló amerikai szanitéchadnagy éppoly önéletrajzii alak, mint a Hemingway-hősök nagy része. A romantikus szerelmi események sorába ágyazott, magával ragadó szerelmi történet ma már a klasszikusok közé tartozik, s a legjelentősebb háborúellenes művek egyike. A rendkívül tömör, érett írásművészettel megalkotott regény cselekménye ugyanis félreérthetetlenül kifejezi azt is, amit az író szavakban nem fogalmazott meg: a kiábrándulást a nagyhangú háborús célokból, a romantikus-heroikus eszményekből, s a vádat a gyilkos, háborúzó társadalom ellen – a béke, a szerelem, az élet nevében.Olvass bele!http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+000002632389000002632389