Fenyves, László2024-08-012024-08-012023-06-30Táplálkozásmarketing, Évf. 10 szám 1 (2023): Táplálkozásmarketing , 49-632064-8839https://hdl.handle.net/2437/378743In recent times, our daily lives have been significantly affected and transformed by the coronavirus pandemic that will hit our country in March 2020. Following the outbreak, the WHO (World Health Organisation) advised its Member States to consider ways to prevent the introduction of the disease into new areas and to reduce the human-to-human spread in areas where the virus has already been detected. In the initial period, people's "freedom" was severely restricted as a consequence of the restrictive measures taken to slow down/control the spread of the virus. In addition to telecommuting, closing restaurants, educational institutions, entertainment venues, sports facilities, shopping malls, curfews have become part of our daily lives. The protection of human life and health has suddenly become one of the most important "tasks". Despite the closure of sports facilities in order to reduce personal contact, physical activity has become even more important than before, as it has become even more important to keep our bodies healthy during the epidemic period. When the virus emerged, the Operational Committee recommended that we try to do as much exercise as possible to strengthen our immune system so that it can fight off pathogens as effectively as possible. However, the restrictive measures taken in response to the virus have also had a major impact on our exercise and sporting habits, which has since attracted the interest of many researchers. In my research, I am looking for answers to the question of how the epidemic has changed people's habits/willingness to take part in sport and active physical activity. In the last few months, almost all precautionary measures against the epidemic have been abolished in Hungary, with one or two exceptions. For this reason, I also consider it appropriate to assess the extent to which the virus has affected sporting habits, not only during the period of restrictions, but also after the lifting of restrictions. JEL Codes: I10, I12Az elmúlt időszakban a mindennapi életünket jelentősen meghatározta és átalakította a 2020 márciusában hazánkat is elérő koronavírus járvány. A COVID-19 néven is ismert betegség rövid időtartam alatt rendkívüli kihívások elé állította a gazdaságot és a társadalmat (PATÓ et al., 2021). A kirobbanás után a WHO (Egészségügyi Világszervezet) a tagállamainak azt tanácsolta, hogy fontolják meg a betegség új területekre való behurcolásának megakadályozására, illetve az emberről emberre történő terjedés csökkentésére irányuló lehetőségeket azokban az övezetekben, ahol a vírus már megjelent. Így a kezdeti időszakban a vírus terjedésének lelassítása / megfékezése érdekében az emberek „szabadsága” jelentősen korlátozva lett, a meghozott korlátozó intézkedések következményeként. A távmunkában történő munkavégzés, az éttermek, az oktatási intézmények, a szórakozóhelyek, a sportszolgáltatók, a bevásárlóközpontok bezárása mellett a kijárási korlátozás is a mindennapi életünk részévé vált. Az emberi élet és az egészség védelme hirtelen az egyik legfontosabb „feladattá” vált. Annak ellenére, hogy a személyes kontaktok csökkentése érdekében a sportszolgáltató létesítmények bezárásra kerültek, a testmozgás az eddigieknél is lényegesebb szerepet kapott, ugyanis a járványidőszakban még fontosabbá vált/válik a testünk egészségének megőrzése. A vírus megjelenésekor az Operatív Törzs azt javasolta, hogy próbáljunk meg minél többet mozogni, sportolni az immunrendszerünk erősítése érdekében, hogy az minél hatékonyabban tudja felvenni harcot a kórokozókkal szemben. Viszont a vírus hatására meghozott korlátozó intézkedések a testmozgási és sportolási szokásainkat is nagyban befolyásolta, amely azóta több kutató érdeklődést is felkeltette. A kutatásom során arra keresem a választ, hogy milyen változást eredményezett az emberek sportolási és aktív testmozgási szokásaira / hajlandóságára a járvány. Az elmúlt néhány hónapban egy-két kivételtől eltekintve szinte az összes járvány elleni óvintézkedések eltörlésre került Magyarországon. Ezen oknál fogva annak a felmérését is indokoltnak tartom, hogy milyen mértékben befolyásolta a vírus, nemcsak a korlátozások időszakában a sportolási szokásokat, hanem a korlátozások megszüntetése után is. JEL-Kódok: I10, I12application/pdfsportphysical activityhealthCOVID-19sportfizikai aktivitásegészségCOVID-19A COVID-19 hatása a sportolási szokásokrafolyóiratcikkOpen AccessFenyves Lászlóhttps://doi.org/10.20494/TM/10/1/4Táplálkozásmarketing110TM2631-1380