2008-11-202008-11-209789638733917http://hdl.handle.net/2437/22318Lám, egymást érik a csodák ".Lám, egymást érik a csodák!" - írja Szilágyi Domokos egyik versében. Vegyük kézbe a könyvet, lapozzuk át, olvassunk bele találomra, és érteni fogjuk, hogy a kiadó miért ezt a címet választotta. Mert a versek csodálatosak. Vitathatatlanul a modern magyar líra remekei. Szilágyi Domokos játszik. És bennünket is bevon a játékba. A verseket már nem is olvassuk. Sokkal inkább halljuk, látjuk. Érezzük. A rímek gyönyörű dallammá változnak. És örülünk, hogy ez a csodálatos nyelv gyermekeink anyanyelve. Helipintyő Mesebeli városkában késő őszi este lett. Kigyúltak a csillagok s a magas háztetők felett sárga fejét felemelte, mint egy óriás - a hold. Mondom, éppen kalandoknak való illő idő volt. Egy szép napon, tavasz táján ismét kopog valaki: - Remélem, hogy senki nem fog buta nyúlnak tartani, mert engem az erdő küldött: fű, fa, virágok, vadak - akik azért egyet-mást a nagyvilágból hallanak, tudnak erről, tudnak arról, tudják azt is, hogy ki ő, a híres és nevezetes vén pojácakészítő!... A két kötetet, most egy áráért vásárolhatják meg. A két kötetet, most egy áráért vásárolhatják meg.http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+MOKKAN0004634544MOKKAN0004634544