Szodrai, FerencNagy, Norbert2024-06-202024-06-202024-05-26https://hdl.handle.net/2437/374094A szakdolgozatom feladata az volt, hogy megvizsgáljam az ITER-hez használatos DMS rendszer egyik legfontosabb elemét, a gyorszáró szelep melegedését működés közben. A feladatot a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont biztosított számomra. Ez a gyorszár rendkívül fontos szerepet tölt be a zavarelhárító rendszer működésében ugyanis megakadályozza, hogy a pellet hajtógáz bejuthasson a plazma térben. Nagy hangsúlyt kell fordítani az zárban használt anyagokra is. A modell felépítése előtt én is utána néztem a felhasznált anyagoknak és kigyűjtöttem azokat a tulajdonságaikat, amelyek kellene fognak egy tranziens szimuláció futtatásához. Ezt követően felvettem a peremfeltételeket a szimulációhoz. Az energiabevitelhez Internal Heat Generation-t használtam. A peremfeltételeknél megadtam a hőáramlást minden olyan felületre, amely szabad levegővel érintkezik. Ennek az értékének meghatározása nem a legegyszerűbb feladat, de, mivel a lefutatott szimuláció tükrözi a valóságot, úgy gondolom helyen választottam meg ezt az értéket. A következő lépés a geometria legegyszerűsítése volt. A folyamat során eltávolítottam minden olyan alaksajátosságot (lekerekítés, letörés, furat) amellyel nem befolyásoltam a szimuláció végkimenetét. Általában minden olyan alaksajátosságot el lehet távolítani, amelynek térfogata arányaiban tekintve elhanyagolható az egész alkatrészhez képest. Ez után kezdődhetett a hálózás folyamata. A minőség nyomon követesére több mutatószám áll rendelkezésünkre ilyen például az Element Quality és a Skewness. Elvégeztem egy hálóérzékenységi vizsgálatot is. Ezért a vizsgálatért volt szükséges felépíteni 3 Steady-State szimulációt, amiben egyre finomítottam a hálót. A 3 eredményt összevetve, számításokkal tudtam bizonyítani, hogy a hálózás megfelelő, az eredményektől független. Az eredmények ki értékelésénél fontos megemlíteni azt, hogy az eredmények csak egy lövésre vonatkoznak. Sajnos az időbeli korlátok és a csekély számítási kapacitás miatt, egy lövést és az utáni hűlést tudtam lefuttatni. Jelentkeztek a modellen sajnos lokális hibák, amelyek valószínűsíthetőleg abból erednek, hogy a program törekedik az energia kontinuitás kiszámolására, de lehetséges, hogy egy-egy nódusnak nem talál pár a kontaktok között, így ott vagy alászámol vagy éppen fölé a valós hőmérsékletnek. A háló további finomításával ezek a hibák nagy eséllyel elkerülhetőek, de nekem meg kellett találni azt az egyensúlyt a háló sűrűség és a futási idő között, ami lehető tette a szimuláció időben befejezését. Ez a szimuláció elegendő volt arra, hogy bebizonyítsam, hogy a modell, amit felépítettem az megfelel a valóságnak, hiszen azokat az eredményeket produkálta, amelyeket a laborban is láthatunk.49huansysFEATransient thermalSteady-State thermalMűszaki tudományokHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.