Antal, LászlóNyeste, KrisztiánAndalik, Patrik2023-05-042023-05-042023-05-04https://hdl.handle.net/2437/351862Az ökológiai állapotértékelést nemcsak a víz kémiai és fizikai tulajdonságaival, hanem az ott élő élőlények közösségszerkezetével is jellemezhetjük. Napjainkban a felszíni vizeink védelmének egyre fontosabb része, hogy időben feltárjuk és folyamatosan monitorozzuk azok ökológiai állapotát. A halak nagyon fontos szerepet töltenek be a vízi ökoszisztémák működésében és szabályozásában, ezáltal az egyik legjelentősebb élőlénycsoportját alkotják. Már a 19. században megjelent az igény a halfauna állapotának rendszeres ellenőrzésére, de ennek ellenére a halközösségek standardizált körülmények között végzett, országos léptékű biomonitorozása csak a 2000-es évek elején jelent meg Magyarországon. Sajnos számos olyan vizünk van a mai napig hazánkban, amelyek halközösségének összetétele nem ismert, vagy azt évtizedek óta nem vizsgálták. Ilyen víztér volt a kutatásunkban szereplő Veker-ér is, amely halfaunájáról nem találtunk korábbi közölt, vagy nem publikált adatokat az esetleges vizsgálatokról. Munkám során a célkitűzéseim között szerepelt: • A vizsgált kisvízfolyások halfaunájának szakirodalmi áttekintése. • Az általunk vizsgált vízfolyások halfaunájának felmérése. • A vizsgált élőhelyek ökológiai állapotának értékelése a faunisztikai adatok alapján. • A vízfolyások halközösségét veszélyeztető tényezők feltárása.34huállapotminősítésalföldi kisvízfolyásokhalfaunahalakállapotfelmérésA Veker-ér és a Sárréti-főcsatorna halfaunája és halközösség alapú ökológiai állapotminősítéseDEENK Témalista::Biológiai tudományokHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.