Angyalosi, GergelyBilibok, György2024-01-232024-01-232023https://hdl.handle.net/2437/365436A disszertáció témája Emil Cioran: (1911 április 8 – 1995 június 20) román származású francia filozófus Jézusról alkotott képének vizsgálata, viszont ez olyan szoros összefüggésben áll Istennel, ősbűnnel, megváltással, kereszténységgel, szentekkel, emberrel, filozófiával kapcsolatos ciorani gondolatokkal, hogy az ezekkel való foglalkozás elengedhetetlen a Jézus kép megértése szempontjából. Ezért a disszertációban külön fejezetekben foglalkozunk Cioran filozófiáján túl, a buddhizmushoz, gnoszticizmushoz, kereszténységhez és mindezek témáinak ciorani megközelítéseivel. Főleg a nietzschei párhuzamokot és eltéréseket emeljük ki a ciorani filozófia, és a kereszténység – azon belül pedig a Jézus kép – viszonylatában, ugyanis a szakirodalom jellemzően Nietzschével hasonlítja össze Ciorant. Nem hagyjuk figyelmen kívül ebből a szempontból a másik jelentős filozófust sem, aki nem más, mint Kierkegaard. Hipotézisünk, hogy Cioran esetében a legfontosabb fogalom a töredékesség, mert ez alapján közelíthető meg úgy a ciorani filozófia, mint a ciorani Jézus kép. A ciorani töredékesség szubjektivitás által meghatározott viszonyulást jelent, amelyet az ambivalencia és ellentmondásosság ellenére is egységes gondolati tendencia jellemez. Ez a töredékesség határozza meg Cioran filozófiához, illetve a különböző vallásokhoz (buddhizmus, gnoszticizmus) és azok témáihoz való viszonyulást is. Cioran gondolkodásában Jézus az ember és az Isten közti kapcsolat lehetetlenségének egyik legfontosabb kifejező alakja. Jézus vonatkozásában az emberi oldalra figyel, ezen belül is a magányra, boldogtalanságra, tévedésre, haszontalanságra, elkülönültségre, ürességre, szenvedésre és az említettek elől való menekülésre, egyszóval azokra a ciorani lényegekre, amelyek alátámasztják az ember önmagába zártságát. A ciorani Jézus képet, amelyben tulajdonképpen az egész ciorani filozófia összpontosítható a töredékesség fogalma által és amely téma a többi témával való foglalkozásra is késztetett, az inspiráció, a kétely, a szenvedés, a semmi, a szubjektív tapasztalatok, a hatalom akarása, a megváltás fogalmain keresztül közelítettük meg. A disszertáció eredetisége Cioran Jézus képének vizsgálatában áll, ugyanis tudomásunk szerint ezzel a témával más nem foglalkozott, olyan értelemben, hogy külön tárgyalja és összefüggésbe hozza a ciorani filozófiával, annak aspektusaival és fő témáival. A szakirodalom és az általunk feltárt ciorani töredékesség, amely a filozófus Jézus képére jellemző és amely a filozófiai és speciális értelemben vett krisztológiákkal való összehasonlítás által is feltárult, sajátságos helyet biztosít Cioran számára a szubjektív-egzisztencialista filozófián belül. Ezt a filozófiát leginkább a szubjektivitás, töredékesség és ambivalencia jellemzi.The subject of dissertation is the examination of Emil Cioran’s (April 8, 1911 – June 20, 1995) Romanian-born French philosopher’s image of Jesus, but this is so closely related to Cioran’s thoughts on God, original sin, redemption, Christianity, saints, man, and philosophy that occupation with these subjects is essential for understanding the image of Jesus. Therefore, in the dissertation, we deal in separate chapters with Cioran’s approaches to Buddhism, Gnosticism, Christianity, and all of these topics in addition to Cioran’s philosophy. We mainly emphasize the Nietzschean parallels and differences in Cioran’s philosophy, as well as in his relationship to Christianity – and within that to the image of Jesus – because in the related literature, the comparison with Nietzsche is most typical in Cioran’s case. Of course, we will not ignore another important philosopher from this point of view, who is none other than Kierkegaard. Our hypothesis is that in Cioran’s case the most important concept is fragmentation, because it is based on this that both Cioran’s philosophy and Cioran’s image of Jesus become understandable. Cioran’s fragmentation means an approach determined by subjectivity, which is characterized by a unified thought tendency despite ambivalence and contradiction. This fragmentation also determines Cioran’s approach to philosophy and to different religions and their main themes, so in his thinking Jesus remains one of the most important expressive figures of the impossibility of the relationship between man and God. In relation to Jesus, he pays attention to the human side, including loneliness, unhappiness, error, uselessness, separation, emptiness, suffering and the escape from the aforementioned, in short to those „cioranian” essences that underpin man's introversion. The image of Cioran’s Jesus, in which the entire cioranian philosophy can be focused through the concept of fragmentation – and which theme prompted me to deal with the other themes as well – we approached it through the concepts of inspiration, doubt, suffering, nothingness, subjective experiences, the will to power, redemption. The originality of the dissertation lies in the examination of Cioran’s image of Jesus, because as far as we know, no one else has dealt with this topic, in the sense that it separately discusses and relates it to Cioran’s philosophy. The related literature and the aforementioned fragmentation provide a special place for Cioran within subjective-existentialist philosophy. This philosophy is mostly characterized by subjectivity, ambivalence and contradiction.148huEmil Cioran filozófiája, Jézus, Isten, eredeti bűn, megváltás, kereszténység, szentek, imák, buddhizmus, gnózis, Nietzsche, Kierkegaard, filozófiai krisztológiák, teológiai krisztológiák, szubjektivitás, töredékesség, ambivalencia, ellentmondásosság,Emil Cioran's philosophy, Jesus, God, original sin, redemption, Christianity, saints, prayers, Buddhism, Gnosis, Nietzsche, Kierkegaard, philosophical Christologies, theological Christologies, subjectivity, fragmentation, ambivalence, contradiction.Filozófiai tudományokBölcsészettudományok